Trócsányi Zsolt: Habsburg politika és Habsburg kormányzat Erdélyben 1690–1740 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 8. Budapest, 1988)
III. rész Három Habsburg-berendezkedés Erdélyben
történő csere. A katolikus rendek (Mikes Mihály által benyújtott folyamodványukban) többek között azt kérték az uralkodótól, hogy Hentert mentse fel tisztéből, és nevezze ki Csík—Gyergyó—Kászonszék főkirálybírájává. I. Lipót 1699 szeptemberében eleget tesz a kérésnek, s Henter helyébe Fiáth Jánost nevezi ki, 212 aki nem erdélyi, Ez az első (de nem utolsó) eset az Erdélyi Udvari Kancellária történetében, hogy ott nem erdélyi személy kerül tisztségbe. A protestáns rendek 1701-ben tiltakoznak is e lépés ellen, azt követelve, hogy Fiáthot mozdítsák el tisztéből, helyébe erdélyi katolikust nevezve ki 213 — eredménytelenül. 214 A Kancellária felsőbb apparátusában 1695-től (vagy akár Alvincziék követjárásától) az egyetlen állandó személy Szentkereszti András. Már Káinoki halála előtt is lényegében a második ember az alkancellár mögött, 215 1706 októbere után pedig, Seilern fősége alatt, ő vezeti a hatóság működését. A Kancellária írnokai közt is szerepel egykét, a későbbiekben magasabbra emelkedő személy: Kozma Kelemen, Demjén Ferenc. 216 Az Erdélyi Udvari Kancellária esetében tehát nyitott helyzet várja az új korszakot 1708, illetve 1711 után. Tisztán királyi, udvari hatóság-e, a Gubernium felügyeleti szerve — vagy olyan kormányszerv, amelyre az erdélyi vezető elitnek van bizonyos befolyása? Ez a kérdés, amelyre 1708 után továbbra is válasz szükséges. Jegyezzünk meg két dolgot. 1. Bár Káinokival katolikus alkancellár állandósult 1695-től 1706-ig az Erdélyi Udvari Kancellária élén, a Kancellária ettől eltekintve megmarad a négy bevett vallásfelekezet szervének, annyira, hogy református referendariusa, Szentkereszti, képességei révén még bizonyos vezető szerepet is játszhat benne. 2. Az Erdélyi Udvari Kancellária, fennállásának első jó egy évtizedében, társadalmi összetételében élesen elüt a Guberniumtól. Abban az erdélyi társadalmi és politikai vezető elit tömörül; a gubernátor, Bánffy György (II. Apafi Mihály után) Erdély legnagyobb birtokosa, tanácsostársai is legnagyobbrészt ebbe a körbe tartoznak, a szász tanácsosok is a szász patríciusok közül kerülnek ki. Az Erdélyi Udvari Kancellária vezetője, Káinoki Sámuel családja az arisztokrácia és a középbirtokos nemesség között helyezkedik el rangban. Maga grófságot kap ugyan, de csak hivatali rangja révén. A többiek vagy középbirtokos nemesek (Henter, Pálffi, Simon), vagy hivatali karrier révén felemelkedők (Szentkereszti). A Kancellária két szász tagja, Czakó és Hoszman se tartozik a szász patríciusság élvonalába. Társadalmi súlyban tehát a Kancellária messze marad a Gubernium mögött. d) Kincstári politika és kincstári igazgatás Ha az Erdélyi Udvari Kancellária kialakulása abban az értelemben jelentette a Gubernium hatáskörének módosulását — s vele az erdélyi vezető elit hatalomvesztését —, hogy megvolt és részben realizálódott is annak a lehetősége, hogy a 16 Trócsányi 241
