Trócsányi Zsolt: Habsburg politika és Habsburg kormányzat Erdélyben 1690–1740 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 8. Budapest, 1988)
III. rész Három Habsburg-berendezkedés Erdélyben
Önéletírással ellentétben Bethlen Miklós neve szerepel a Diploma első változatának bevezetésében. 3. Vitatható a Diploma első változatának keltezése is (1690. október 16.). A Diploma tervezetének felolvasása ugyan már 1690. október 10-én megkezdődik, de október 18-án Bethlen Miklós még érdemi korrekciót javasol a konferencián (erdélyiek birtokának visszaadása a Neoacquistica-területen), amelynek nyomán határozmány is kerül a szövegbe. A Diploma első tervezetének kelte tehát az 1690. október 20—25. körüli időre tehető, hisz Bethlen Miklós 1690. november 11-én már Kolozsvárott volt. A Diploma Leopoldinum első változata a törökellenes háborúnak egy olyan, jelentős török sikereket hozó szakaszában jön létre, amelyben a Habsburg központi kormányzat jónak lát bizonyos kompromisszumos megoldást keresni. 1690 ősze nem 1688 vagy 1689. Úgy tűnhet, hogy a Bethlen Miklós által (a fejedelmi tanács állásfoglalása nyomán) kiharcolt szabályozás lehetőséget biztosít Erdély korábbi jogrendjének fenntartására. Ha II. Apafi Mihályt nem is erősítették meg fejedelemségében, végleges ellenkező állásfoglalás sem született. Erdély törvényei érvényben maradnak, ugyanúgy, mint a magyar királyok és erdélyi fejedelmek adományai. A kormányzati intézmények közül a fejedelmi tábla (királyi tábla néven) tovább működik, a Guberniumot a fejedelmi tanács továbbélésének lehetett tekinteni, az ország generálisa és a kancellár ugyanúgy tagja e szervnek, mint korábban a fejedelmi tanácsnak, még a gubernátor tisztsége sem ismeretlen az erdélyi közjogban, a rendek egyenesen jelölési jogot kapnak a főtisztségek betöltésénél. E bástyafalakon azonban már láthatók a repedések. II. Apafi Mihály fejedelemsége nyilván a háború utáni hatalmi viszonyok függvénye, s az erdélyi vezető elit itt legfeljebb egy olyan kétoldalú kifáradásban bízhat, amilyen a tizenöt éves háborúnak inkább elhalásához, mint befejezéséhez vezetett: egy ilyen esetben talán trónjára kerülhet az ifjú Apafi, a háborúnak a törökellenes szövetség sikerével való befejezése szigorúbb Habsburg-uralmat hozna (hoz is), török győzelem esetén pedig ott van az 1690-ben fejedelemnek megválasztott Thököly. Az ellenállási záradék eltörlésének (Erdély előzetes intézkedése nélkül) Erdély közjogába iktatása veszélyes precedens lényeges közjogi változtatásokra. Elv ugyan, hogy I. Lipót erdélyiekkel kormányoztassa Erdélyt — de ott van kibúvónak ez alól a kormányzati főtisztségekre kiszemelt nem erdélyiek honfiúsításának lehetősége. Deklarálják a négy bevett vallásfelekezet rendszerének fenntartását — de a Gubernium 12 tanácsosából és a királyi tábla 12 ülnökéből legalább 3-3 legyen katolikus. A főtisztségekre való országgyűlési jelölés elvét áttöri a szász comes guberniumi tanácsossága (őt nem az ország rendjei jelölik). Veszélyes előjel a Habsburg központi kormányzat hallgatása a kamarák kérdésében. A főhadiparancsnok jogállását az ország generálisával szemben előnytelenebbül rendezik, mint ahogy azt Bethlen Miklós követelte. Végezetül a Diploma első változatában szó sincs a külföldi protestáns fejedelmek garanciáiról (annak ellenére, hogy Bethlen Miklós a Diplomáért folytatott harcban a lehetőség szerint együttműködött velük).
