Trócsányi Zsolt: Habsburg politika és Habsburg kormányzat Erdélyben 1690–1740 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 8. Budapest, 1988)

III. rész Három Habsburg-berendezkedés Erdélyben

azért is, mert némileg kompromittálódott Béldi Pál 1677—1678-i felkelésében, s egészében véve sohasem tartozott a volt Rákóczi—Kemény-pártiak csoportjához, amely az 1674—1675-i válság, Bánffy Dénes bukása és következményei kivételével, lényegében az 1660-as évek második fele óta töretlenül hegemón helyzetet birtokolt a vezető eliten belül) nem tartozott a fejedelmi tanács kulcsemberei közé, szükség esetén dezavuálni is lehetett. A Haller vezette delegáció eszközli ki 1686. június 28án az ún. Haller-diplomát Erdély számára. Ez a megállapodás jóval előnyösebb Erdélynek a Dunod által első útján Erdélybe vitt tervezetnél. Az ország ugyan a császár védelme alá kerül, s ennek fejében adót fizet — de ennek összege kevesebb lenne, mint Erdély Apafi kori portai adója (évi 25 ezer arany a 40 ezer aranyat kitevő török adó helyett). I. Lipót Erdély törvényes fejedelmének ismerné el I. Apafi Mihályt, nem akadályozná uralkodásában, akceptálná II. Apafi Mihály már megtörtént megválasztását, haláluk utánra pedig biztosítaná a szabad fejedelemválasztás jogát Erdély rendjeinek. A fejedelem és utódai felségjogaiból még a külügyek egy része is megmaradna: szerződéskötési joggal bírnának (azzal a korlátozással, hogy e szerződések a közös ellenség elleni harcot, a keresztyén világ és elsősorban a császár és a Habsburg Birodalom javát szolgálná). A fejedelem és a rendek jogai (Erdélyben és a Partiumban) változatlanok maradnának. A négy bevett vallásfelekezet sem szenvedne háborgatást. A császár belefoglaltatja a törökkel esetleg kötendő fegyverszünetbe vagy békébe Erdélyt (és a két román fejedelemséget) is.

13 Az egyezkedések hatálya azonban a törökellenes háború függvénye. 1686 a nagy sikerek éve a törökellenes szövetség hadai számára. Erdélybe Scherffenberg tábornok nyomul hadaival, s 10 nappal a szerződésnek Bécsben történt aláírása után Szeben alatt szétveri a várost fedező erdélyi mezei sereget — mintegy az erőviszonyok konkrét jelzéséül is. Egy jó évre rá, 1687 októberében pedig Lotharingiai Károly, balázsfalvi táborában, megszállási szabályzatszerü megállapodást köt Apafi és a rendek követeivel. Ebbe az erdélyiek követelésére belekerül, hogy I. és II. Apafi Mihály fejedelmi tekintélye megőrzendő, a császári hadak nem avatkoznak kormányzásukba, a kincstári jövedelmek ügyeibe, az országgyűlések összehívásába és tevékenységébe, a négy bevett felekezet tagjai szabadon gyakorolhatják vallásukat, az erdélyi fejedelmek adományai, az általuk adott kiváltságok érvényben maradnak, a fejedelem továbbra is gyakorolhatja adományozási jogát — a szerződés lényege azonban az ország erődített helyeinek megszállása (téli kvártélyképpen), a hadak telelésére fizetendő 750 ezer RFt készpénzadó és az 1 millió forint körüli élés, ill. takarmány,

14 kb. a 17-szerese a Haller-diplomában foglalt évi adónak.

15 A törökellenes szövetség sikereinek útja egyelőre folytatódik; Magyarországon a Habsburg uralkodó helyzete az Aranybulla ellenállási záradékának eltörlésével jelentősen megerősödik az ottani rendekkel szemben. így érthető, hogy egy újabb erdélyi követség (Gyulay Ferenc, Inczédi Mihály és Donát Mátyás) a Hallerdiploma megerősítését sürgetve 1688. január 4-én azt a választ kapja az uralkodó nevében: „a dolgok helyzete és arculata időközben teljesen megváltozott".

16 1688. május 9-én pedig Szebenben Apafi és a rendek immár legmagasabb rangú