Trócsányi Zsolt: Habsburg politika és Habsburg kormányzat Erdélyben 1690–1740 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 8. Budapest, 1988)
II. rész A Subdelegatio (Commissio) Neoacquistica (1719—1745) és erdélyi hatásköre
fordul meg a bizottság előtt a szász natio kérelme tizedbérlet összegének csökkentése iránt (1723. május 13.). Néhányszor tárgyalt még a bizottság Kraszna megyei (1724. augusztus 18., 25.) és egyéb vegyes tizedbérletügyeket (1722. április 27.). A bizottság erdélyi hatáskörének másik nagy ügykörcsoportja a katonaikincstári vegyes ügyeké, elsősorban a tágabb értelemben vett hadellátási ügyeké. Az első ilyen kérdéskör Erdély adójáé és a vele közvetlenül vagy közvetetten összefüggő ügyeké. Még Erdély adója összegének kérdése is megfordult néhány ízben a bizottság előtt. 89 1721 őszén a Haditanács azt javasolta az Udvari Kamarának, hogy az erdélyi országgyűlés királyi előterjesztéseiben 500 ezer forint adó követelése szerepeljen a következő évre (a rossz gabona- és bortermésre tekintettel némileg kevesebb az előző évinél). Ezt a Subdelegatio 1721. október 31én el is fogadta (némi értelmezési kiegészítésekkel). 1731. június 7-én a bizottság egyelőre pusztán tudomásul vette Franz Paul Wallis erdélyi főhadiparancsnok jelentését arról, hogy a tábornok mielőbbi országgyűlés tartására szólította fel a Guberniumot az adó megszavazása végett, s hogy Wallis (ez idő tájt már a főhadiparancsnok lévén az országgyűlések királyi biztosa) a korábbi 500 ezer forint adón felül további 60 ezer forint megszavazását igyekszik elérni. Kényesebb kellett hogy legyen az a kérdés, amely 1736. november 22-én került a bizottság elé. Wallis főhadiparancsnok jelentést tett a Haditanácsnak az erdélyi adómegajánlásról, s a Haditanács elnöke avégett küldte meg ezt a bizottságnak, hogy készítse elő a kérdésnek a Ministerialkonferenzben 90 való tárgyalását. Az Udvari Kamarának az ülésen részt vevő tanácsosai erre azt a meglepő nyilatokozatot tették, hogy nincsenek tájékozva Erdély ilyen ügyeiről [!], s csak azt javasolják, hogy az ún. taxális helyeket és a kincstári jószágokat, továbbá az örmény natiót ne terheljék túlzott adóval. Annyit azért visszalépnek, hogy jelzik: Koch tanácsos ismeri kamarai részről a legjobban azt a kérdést (ő van jelen az Udvari Kamara részéről a Ministerialkonferenz in rebus Transylvanicis ülésein is, a már említett adóügy deputatióban is); így a Haditanácsra bízzák, hogy a Konferenz ülése előtt közli-e vele Wallis felterjesztését. Szorosan az adó kérdéskörébe tartozik még néhány, a bizottság előtt megfordult ügy. A bizottságnak Erdély adóösszegével is foglalkozó 1721. október 31-i ülése egyszerűen tudomásul veszi Virmont erdélyi főhadiparancsnok jelentését arról, hogy az erdélyi adóösszeírás jól halad. 91 1726. július 15-én viszont egy fontos adózási kérdésben korrekciót javasol a bizottság. Az Udvari Kamara úgy foglal állást, hogy azt a 15 ezer köböl búzát, amelyet az erdélyi rendek 1725-re a rendes termékmennyiség (10 ezer köböl búza) fölött megajánlottak az adóba, s amelynek piaci áron való átvételét az uralkodó is engedélyezte, mégis az ún. regulamentális áron, köblönként 2 forintjával (a piaci árnál jóval olcsóbban) kell átvenni. A bizottság ugyan úgy látja, hogy ez az ügy a Ministerialkonferenz in rebus Transylvanicis elé tartozik, de mégis leszögezi, hogy a piaci árnál kellene maradni. Az adó igazgatásának egy nem kevésbé kényes kérdése került 1732. július 3-án a bizottság elé. Az erdélyi Cameral-Ober-Direction 1732 tavaszán (feltehetően az akkor, Kornis Zsigmond gubernátor halála után, Erdélyben teljhatalmat gyakorló
