Trócsányi Zsolt: Habsburg politika és Habsburg kormányzat Erdélyben 1690–1740 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 8. Budapest, 1988)
II. rész A Subdelegatio (Commissio) Neoacquistica (1719—1745) és erdélyi hatásköre
nak rendezése, amely szerint a két szerv fölé egy pénzügyi konferencia (Finanzkonferenz) rendelendő, s az Udvari Kamara a kincstári jövedelmek igazgatását, az Universalbankalitát pedig a hitelügyekét intézze, s egyben legyen főpénztár (Generalkasse) is, a három e tárgyban benyújtott reformtervezet közül az övét veszi vitaalapul egy, az uralkodó elnökletével tartott konferencia. 20 A Finanzkonferenz létrehozása után annak referendariusa, majd tanácsosa. Legkésőbb 1719-ben már báró és titkos tanácsos. 21 1721. április 7-én grófi rangot nyer, 22 ami még a 18. század eleji nagy hivatali karriereknél is ritka eset — különösen úgy, hogy mindössze 8 éve került udvari kormányhatósági tisztségbe. 1721 decemberének utolsó napjaiban hal meg. Kizárólag Subdelegatio típusú üléseken elnököl. Péter Anton Hilleprand von Prandau (1719. szeptember 20., november 14., 1721. szeptember 20—1742. október 25., 23 113 ülésen 24 ) A Mikoschéhoz hasonló nagy karrier, lényeges eltérésekkel: az övé magasabbról indul, jó ideig nincsenek olyan kirobbanó sikerei, mint amannak, de azután egyre nélkülözhetetlenebbé válik a Birodalom pénzügyi kormányzatában, s magasabbra is kerül amannál hivatali pozíciójában. Családja 1579. december 17-én nyer német birodalmi nemességet. 1641-ben pedig lovagi rangot és a Prandau előnevet. Az bizonytalan, hogy a családnak ahhoz az ágához tartozik-e, amely már 1704 januárjában báróságot szerez, vagy ő maga nyeri-e el ezt 1730 tájt. 25 Az 1670-es évek második felében születik. 26 A kincstári igazgatásban való pályafutásának első állomásai nem ismeretesek. Az 1714-i udvari kamarai reformnál mint udvari kamarai tanácsost említik; a vám-, posta és commercium-ügyi főbizottságba nyer beosztást. 27 Az 1720-as években és az 1730-as évek legelején fő munkaterülete láthatólag az itt ismertetett bizottság. 1733-ban nagy fontosságú „alkalmi" megbízatást kap: ő tárgyal az 1,5 millió Ft-os holland kölcsön felvételéről. 28 1 734től ő az Universalbankalitát vezetője egészen annak 1745-i feloszlatásáig. 29 1 739ben újabb nagy kölcsönről tárgyal Hollandiában, de tárgyalásai közben az Udvari Kamara megegyezik a hollandiai Deuz-cég bécsi megbízottjával egy előnytelenebb kölcsönben. 30 Szerepe van az 1735-i 250 ezer fontsterlingnyi angol kölcsön előkészítésében is. 31 1741-ben tagja annak a titkos konferenciából katonaipénzügyi kérdések megvitatására kiküldött bizottságnak, amelynek elnöke a királynő fő pénzügyi tanácsadója funkcióját betöltő agg Gundaker Starhemberg — Hilleprand súlyát az is jelzi, hogy a bizottság rangsorában ő a második, rangban utána pedig Bartenstein következik. 32 Mikor 1745-ben, az egymást követő pénzügyigazgatási reformok során, feloszlatásra kerül az Universalbankalitát, az Udvari Kamara alelnöke és a General-Cameral-Kasse igazgatója lesz. 33 Ekkor már a Habsburg Birodalom egyik legtapasztaltabb pénzügyigazgatási szakemberének számít. 34 1748-ban udvari kamarai alelnöki tiszte mellé elnyeri az államadósságokkal kapcsolatos pénzügyi teendők ellátására hivatott Schuldenkasse igazgatóságát is. 35 Az Udvari Kamara alelnöke marad abban a jó egy évtizedben is 1749 után, amikor e szerv hatásköre a Directorium in Publicis et Cameralibus létrehozása után igen erősen lecsökken. Túléli a Haugwitz-reformot. 1761-ben az ő állásfoglalását is kérik Kaunitz Grundregelnjeiről, 36 amelynek elfogadása ismeretesen a haugwitzi rendszer bukását jelenti. Még 1765-ben is mint az Udvari Kamara alelnökével
