Trócsányi Zsolt: Habsburg politika és Habsburg kormányzat Erdélyben 1690–1740 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 8. Budapest, 1988)

I. rész A Ministerialkonferenz in rebus Transylvanicis

konferencia-elnöki megbízatását már említettük, egyébként is elfogadhatatlan, hogy rangban jócskán mögötte álló személyek vigyék az ő jelenlétében az elnökletet. 34 Heinrich Mansfeld-Fondi egyike I. Lipót kései kormányzata „aggastyán"-jainak. 1694 és 1701 között főmarsall (ÖZV 1/1. 279.). 1701 júliusa és 1703 júniusa között a Haditanács elnöke (uo. 288.). E tisztéből alkalmatlansága miatt kell elmozdítani; helyére a „fiatal" (akkor 40 körül járó) garnitúra legtehetségesebb hadvezére, Savoyai Jenő kerül. Mansfeld 1703. június és 1705. június között tölti be a főkamarási tisztet (uo. 277.). 35 Utoljára 1701. december 29-én. 1702. április 9-én hal meg, 68 éves korában (Wurzbach 52.k. 227.). 36 Cseh arisztokratacsalád sarjaként születik 1655-ben. Tevékenysége elsősorban diplomáciai; olyan sikerek fűződnek nevéhez, mint (Bajoroszág követségében) a bajor választó bevonása a törökellenes szövetségbe, XIV. Lajos azon szándékának keresztezése, hogy saját jelöltjét, Kari Egon Fürstenberg strassburgi püspököt ültessék a választófejedelemséggel járó kölni érseki székbe. Részt vesz a ryswijki béketárgyalásokon. 1698-tól haláláig, 1705. január 11-ig birodalmi alkancellár. 1704-bén létesített hitbizománya Morvaországban a Liechtensteineké és Dietrichsteineké után a legjelentősebb. (Wurzbach ll.k. 63—64. Birodalmi alkancellárságára 1. még: ÖZV 1/1. 284.) Wenzel Anton Kaunitz államkancellár, a 18. század egyik legjelentősebb Habsburg-államférfia az ő unokája. 37 Holl: G.St 34. 38 Uo. 35. Villars egyébként Mansfeld minősítésében sem visszafogott: „ő sem éppen zseniális" (uo.). 39 Heinrich Ernst Rüdiger Starhemberg féltestvére. Pályafutása egyházi téren indul, majd a kincstári igazgatás területén folytatódik. 1698 augusztusa és 1700 decembere között az Udvari Kamarának alelnöki rangban vezetője. 1703 júniusának végén, Salaburg elmozdítása után kapja meg az Udvari Kamara elnökségét (uo. 21—22). 40 Az Erdélyi Udvari Kancellária 1699. szeptember 19-én arról panaszkodik a Guberniumnak, hogy (a Kinsky idejében volt gyakorlattal ellentétben) őket nem hívták meg azokra a Ministerialkonferenzülésekre, amelyeken erdélyi főtisztségek betöltéséről döntöttek. 1699. szeptember 15-én is utólag kapták meg I. Lipót 1699. szeptember 5-i resolutióját olyan (tegyük hozzá: nagy fontosságú) kérdésekben, mint az országgyűlési elnöki vagy a szebeni királybírói tiszt betöltése (G.P 1699:445.), 1699. december 2-án a Guberniumnak küldött levelében két ilyen utalás is szerepel: „az mint érttyük forgót fen az Conferentiákon az Regimenteknek reformatioja vagy reductiója, és az után reméllyük valami determinatiojat" — írják. Itt talán még gondolhatunk arra is, hogy a már ismertetett Deputation tárgyalhatta ezeket az ügyeket, hisz e szervek elnevezésében gyakori a bizonytalanság. A másik szóban forgó kérdés viszont elvileg nem lehetett a Deputation ülésének tárgya: „úgy érttyük az a proxima Conferentia Transylvanica 23. praeteriti celebrata deliberaltatott volna, hogy Nagyságtoknak irattassék meg: Quod Sua Majestas Cancellariam Aulico-Transylvanicam Conservare, fovere et Stabilire, nec ullo unquam tempore illám vei alicui Cancellariae Subjicere, vei aliquibus et peregrinis Subjectis intermiscere velit" (uo. 1699:463). 1701-ben az országgyűlés sérelmi iratába kerül be az a követelés, hogy az Erdélyi Udvari Kancelláriát ne zárják ki az erdélyi konferenciáról (uo. 1701 : 123.). 41 Az itt feldolgozott 1699—1704-i Ministerialkonferenz in rebus Transylvanicis-ülésekre 1.: 1699. december 11., 1700. január 9., május 11.: M. Kanc: H et Tr 19.cs. 1701. december 29.: EK: AG 1701:179., G.P 1702:310. 1702. május 9.: EK: AG 1702:101. 1703. február 8.: M. Kanc. H et Tr 19.cs. 1704. január 9.: EK: AG 1704:27. 1704. március 5.: uo. 1702:101. 1704. június 23.: uo. 1704: 17. 42 Holl: G.St 51. 43 Azon a feltehetően 1703 novemberében tartott konferencián, amely az 1704-i katonai költségvetést van hivatva megvitatni, I. Józsefen kívül a következők vannak jelen: Harrach főudvarmester, Mansfeld főkamarás, Salm tábornagy, Kaunitz, Bucelleni, Wrbna cseh főkancellár, Savoyai Jenő, Gundaker Starhemberg, Moles (korábban II. Károly spanyol király bécsi követe, ekkor Habsburg-szolgálatban áll). Az 1703. december 1—2-i újabb konferencián csatlakozik hozzájuk öttingen és Jörger alsóausztriai helytartó is (uo. 53—54.). A számszerű megoszlás a konzervatív pártnak kedvez, a másik