F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)

VI. Az erdélyi államigazgatási és igazságszolgáltatási szervek 1848—1849-ben. A magyar minisztérium területi illetékessége

Kossuth leszögezte, hogy a külön erdélyi minisztérium ellen van, mert az az egységgel é& a miniszteri felelősséggel ellentétben állana. Újra felbukkant azonban az álladalmi tanács: ehhez 2-3 erdélyit nevezne; egy tárca nélküli miniszter pedig a minisztertanácsban képviselné az erdélyi ügyeket. (Ebben az esetben a horvátokra való tekintetből a hadügynél egy államtitkár csak horvát ügyekkel foglalkozott volna.) Ezen kívül az erdélyi bányászattal, a bánsági ügyekkel a pénzügynél egy államtitkár foglalkozott volna a terv szerint.

32 E javaslatok nem valósultak meg. Az unióbizottság a közigazgatásról Zeyk József javaslata alapján hozott határozatot augusztus 11-én. Eszerint: 1. a magyar minisztérium Erdély vonatkozásában is legfelsőbb igazgatási szerv; a minisztertanácsba ideiglenesen meg kell hívni 1-2 erdélyit; erdélyieket megfelelő arányban minden minisztériumban alkalmazni kell. A minisztérium törekedett is erdélyiek alkalmazására; a minisztertanácsba rendszeresen meghívott erdélyi „szakértőkről" viszont nincs ismert adatunk. Több erdélyit áprilisban neveztek ki, például Kemény Dénest (április 26.), id. Szász Károlyt (április 24.). Az egy közös kormányszék elvének kialakulása, illetve az erdélyi törvényjavaslatok kidolgozása után újabbak kerültek be a minisztérium keretei közé. 1848-ban a minisztériumhoz kinevezett, jelentősebb erdélyiek: Bell Sámuel (FIKM, júl. 14.), Debreceni Márton (Pm, aug. 23.), Dragos János (Pm, szept. 5.), Fröhlich József (Pm, szept. 11.), Jancsó Imre (Bm, aug. 22.), Kelemen Lajos (VKM, ápr. 23.), Kőváry László (Bm, jún. 8.), Pálffy János (Pm, szept. 5.), Pap Zsigmond (VKM, máj. 23.), Récsy Emil (VKM, máj. 5.), Szerb Tivadar (Pm, ápr. 29.), Zeyk Károly (Bm, aug. 22.). Az erdélyiek által elsősorban a Belügy- és az Igazságügyi Minisztériumban felállítani kívánt alosztályok sem jöttek létre. Az igazságügyiben 1848 őszén még a személyek kiválasztásáig sem jutottak el.

33 Az unióbizottság javaslatának további pontjai: 2. az igazgatás egysége és'a gyors kormányzás érdekében a politikai kormányszék (gubernium) teljes megszüntetését javasolta, úgy, hogy a minisztérium a törvényhatóságokkal közvetlenül érintkezzék. A 3—5. pont szerint a magyar törvényhatóságokat, a székely törvényhatóságokat és a városokat teljesen magyarországi mintára kell átszervezni 32 Kossuth feljegyzései egy körlevélen. Teleki Domokos jún. 22-i javaslataira kellett választ adni. Batthyány min. eln. iratai 1848:572. eln. sz. jún. 27.; id. Bethlen János. Jósika Miklós, Zeyk József, Teleki Domokos mint a br. Perényi miniszteri biztos által felkért véleményező comité elképzelései: Uo. d.n. 33 Wesselényi Miklós 1848. jún. 25-én Zsibóról írt Szemerének a megalakítandó erdélyi szekciók — belügyi és igazságügyi — tárgyában. Levelének mellékletét, amely az ajánlott személyek nevét tartalmazta, Wesselényin kívül id. Bethlen János és Weér Farkas írta alá: „Miután Erdélynek Magyarországgal teljes eggyéalakulása érdekében semmi olyan káros hatású nem lehet, mint egy külön erdélyi minisztérium alakítása; azonban miután mindaddig, míg Erdély Magyarországgal azon egy törvénykezési és azonegy közigazgatási rendszer alatt egyben nem olvadand: ezek körüli törvényei és szokásai szerint kell kormányoztatnia. Szükségesnek tartjuk, hogy a belügybe két — egy a publicopolitikai, a másik a politicai ügyeket kezelő különosztályok, nemkülönben az igazságügyet illetőleg egy osztály az erdélyi törvénykezést kezelendi, állíttassék fel; a többi ministeri tárcákba pedig Erdély részéről is szükséges számú egyének alkalmaztassanak..." Bm. Elnöki 1848:523. sz. Ghyczy néhány sürgős erdélyi per elintézésére 1 tanácsos, 1 titkár és 1 fogalmazó felvételére kér engedélyt az OHB-tól a volt kancelláriai tagok közül. Hátirat: tegyen belátása szerint. OHB 220/Pz. sz. okt. 14.