F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)

I. A felelős kormányról szóló 1848-as törvény

országgyűlés eseményeit is a büntető törvénykönyvi javaslat kidolgozása vonatkozásában. 1843-ban — amint említettük —, részletesen folyt a vita a kormányi felelősségről a hűtlenség vétségével kapcsolatban. A büntető törvénykönyvi javaslat tárgyalásának a reformmozgalomba ilyen szempontból való bekapcsolása Sarlós Béla vizsgálódásainak köszönhető. Véleménye szerint a javaslat tárgyalása során alkotott különvélemények azt mutatják, hogy a reformnemesség alaposan előkészítette az 1848-as forradalmat, és komoly előzményét jelentették a 48-as törvényhozásnak: „... nemcsak a forradalom ideológiai előkészítése történt meg ezekben az években, hanem az ún. 1843-i javaslatokban jogszabályi formába öntötték Magyarország államszerkezete polgári és demokratikus átalakításának tervét."

26 Közigazgatás-történeti szempontból tekintve a kérdést, meg kell állapítanunk, hogy az 1843-as munkálatoknak — és az ellenzék egyéb elméleti megnyilvánulásainak — csak általános iránymutató szerepe volt. 1848—1849 eseményei azt bizonyítják, hogy a közigazgatás terén történt átalakulásokhoz az elméleti felkészítő munka nem volt elégséges, nem volt alapos. Az előkészítő munka elégtelensége különösen megmutatkozik, ha azt próbáljuk vizsgálni a reformnemesség teóriája alapján, hogyan képzelték az Ausztriával való viszony alakulását. Ennek rendezése nélkül ugyanis a felelősségre vonható, elszámoltatható önálló adminisztráció nehezen képzelhető el. Milyen nemzeti formát képzeltek el, képzeltek-e egyáltalán? Vajon felmerült-e, hogy lehet-e a célt forradalmi út nélkül, csupán mérsékelt reformok és a jogi szabályozás eszközével elérni? Sarlós megítélése szerint a szövetség nélküli ellenzéki nemesség — a kötelező örökváltság reformjának elutasítása után — 1843-ban a polgári átalakításhoz más eszközt nem láthat, mint a felülről jövő, az államapparátus megváltoztatását célzó reformokat. Ez több országgyűlési cikluson keresztül történt volna meg, s úgy gondolták, a jogi reformok majd visszahatnak, átalakító hatással lesznek a gazdasági-társadalmi viszonyokra a polgári fejlődés irányában. Sarlós véleménye szerint Deák 1843-ban is azért vonult vissza a küzdőtérről (nem a zalai választási zavargások miatt), mert a jogi forradalom elvetése után nem akart és nem is tudott a társadalmi forradalom előidézőjévé válni; átengedte a nemesi ellenzék vezetését Kossuthnak.

27 Az 1843-as büntető törvény könyvi javaslatok tárgyalása során sok szó esett az esküdtszéki eljárásról, a sajtóvétségek elbírálásáról. Noha ezek közvetve mind érintik a polgári jogok érvényesítésén át a felelős kormányzást, témánk szempontjából kizárólag azt kutatjuk, hogy voltak-e gyakorlati elképzelések a kormány kialakításáról és annak majdani működéséről. A többször említett hütlenségi törvénycikk a büntető törvénykönyvi javaslatban a kormányról csak annyit tartalmazott, hogy a végrehajtói hatalom felelősségre vonásával gátat kívánnak vetni a bécsi irányítású magyar kormányszékek — és a bécsi központi szervek — 26 Sarlós 1970%., 15 27 Uo. 28., 29. 2 F. Kiss Erzsébet