F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)
VIII. Belügyminisztérium
nyozására, az országgyűlési szálláspanaszok intézésére és a városi rendőrség felügyeletére terjedt ki; minden egyéb ügyet Pestre továbbított Hajnikhoz. 153 Egy 1849. május 11-i utasításban Szemere elrendelte, hogy „minden rendőri megbízás, mely nem általam vagy Hajnik Pál osztályigazgató által adatott ki, folyó hó 20-án túl, megszűntnek tekintendő". 154 Ezzel Madarászék vidéki megbízottainak működésüket be kellett szüntetni. Egy másik, ugyancsak május 11-i, május 15-én megjelent belügyminiszteri rendelet nyomán megindulhatott az új országos rendőrség szervezése. A rendelet szerint 24 órán belül lehetett pályázni a rendőrségi állásokra; régi tagok is pályázhattak. Madarászék embereivel Szemere „kíméletlenül" akart leszámolni: „kiseprűzöm e párt embereit a közügy csarnokából: ... s amely nap kezökből kiragadta a zászlót, hatvanöt hivatalnokát bocsátotta el a megbukott rendőrfőnöknek". 155 A valóságban Szemere a régiek közül is válogatott hivatalnokokat, s a „kiseprűzöttek" közül is jócskán kerültek be az új apparátusba. A rendőri osztály 1849. április második felében még 38 főnyi személyzetéből 21 főt újraalkalmaztak. Az elbocsátás tehát módjával történt; elsősorban a Madarászhoz közelálló, exponált politikai személyiségeket érintette, például Mérey Mórt, Pálfy Albertet, Berki Józsefet, Ábrányi Emilt — őt később mégis alkalmazta Szemere —, valamint néhány alsóbb hivatalnokot, akiknek baloldali érzelmei ismertek voltak. Minden elbocsátott hivatalnok kapott azonban napidíjat május hónapra is. 156 Az új rendőri osztály kötelékében dolgoztak tovább: Honváry (Thanhoffer) Pál, Nagy Gusztáv titkárok, Gróffy Sándor, Kossuth Samu, Márton Lajos, Nagy Péter fogalmazók, valamint 2 segédfogalmazó, 5 sorjegyző és 9 írnok. 157 A személyzeti beosztás hiányában az iratok alapján megállapítható, hogy rendőri ügyeket intézett 1849ben a régi belügyiek közül Tavaszi Antal (a pesti alosztálytól), Pásztory József. Az irányítást Zeyk Károly és Tormássy János tanácsosok végezték. Pesten Hajnik Pál segítségéül nevezte ki a miniszter Lángh Ignác volt Pest városi kapitányt. 158 Fogalmazóként találkozunk 1849. május—júniusban gr. Eszterházy Jánossal, aki márciusban tiszteletbeliként dolgozott a minisztériumi rendőri osztálynál. A postai részleg mindhárom csoportjában nagyon kevés tisztviselő maradt; május közepére csak körülbelül 16 fő. 159 A postai ügyek intézését a Belügyminisztérium nem 153 ORPO Iratok 1849:30. kfő, 1147., 1164. bü. rend. sz. máj. 13., 16. A szervezeti változásokat a rendőrség történetében az iratok jelzetei is szemléltetik, erről lásd: Fábiánné 1974. 204. • 154 Közlöny, 1849. máj. 12. A Madarász által alkalmazott volt rendőri biztosok: Hattyasy Antal, Rözsényi József, Kapitanovits Sándor, Gozsdu Döme, Hoffman Lajos. Pm, Pénztári 1849:7949. pü. sz. 155 A rendelet szövege: Ember 1950. 85.; Csengery 1870. 302. 156 Zoltán a Pénzügyminisztériumhoz, máj. 14.: Pm, Pénztári 1849:5958. pü. sz. 51/b. eln. sz.; A belügy a pénzügynek, máj. 28.: Uo. 1849:7202. pü. sz. 108/b. eln. sz. Az ebben felsoroltak Ábrányi, 1 segédfogalmazó, 3 írnok, 4 szolga. Az 1849. ápr. 30-i létszám 38 fő: Uo. 1849:5033. pü. sz. 157 Máj. 24-i adat. Fizetésük jún. 1-től volt esedékes. Pm, Pénztári 1849:6856. pü. sz. 88/b. eln. sz. 158 1848/49-i Mm, Vegyes Bm, 1849. máj. 12. 159 Pm, Pénztári 1849:5900. pü. sz. máj. 14. Igazgatási csoport: Dalnoki és Gánóczy fogalmazók, 3 segédfogalmazó, 1 iktató, 3 írnok; számvevőség: 2 vizsgáló számtiszt, 4 írnok; postajárási csoport: 1
