F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)
III. Az Országos Honvédelmi Bizottmány, 1848. szeptember 21. (október 8.)—1849. április 19.
függetlenségi nyilatkozattal, az OHB kormányzata pedig lehetett ideiglenes, felelős az országgyűlésnek, saját kebelből választott, mégis valódi forradalmi kormány volt. Kossuth mellett Madarász László alakja a leginkább hangsúlyos ezekben a hónapokban, s a közvélemény előtt így Kossuth is mint erősen baloldali jelenik meg az Olmütz utáni országgyűlési határozat és Windisch-Grátz fegyvereinek háttere előtt. A közvélemény alatt ezúttal az országgyűlés és a politizáló réteg túlnyomóan köznemesi, politikailag óvatos egyéneit értjük. Miattuk is ügyel annyira a Honvédelmi Bizottmány, hogy létének törvényességgel megáldott logikáját mindvégig hangoztassa és bizonygassa, noha ez — a politikai események tükrében — egyre kevésbé megoldható. 81 Időrendbeli eseményeket átugorva itt szólunk még azokról az esetekről, amikor az országgyűlés a bizottmányi kormányzatot vizsgálta és a felelősséget kérte számon a mindennapok ügyintézési gyakorlatában. Újra 1849. február 8-án merült fel az országgyűlésen Halász Boldizsár képviselő indítványában a felelősség és a bizottmány problémája. Halász Boldizsár javaslata a kormány átszervezése és hatáskörének megállapítása tárgyában: „§ 1. Hazánk védelmi harcának folyamata alatt, az ország kormányzatát ezentúl is — a Honvédelmi Bizottmány fogja — a hongyűlés nevében gyakorolni. §2. Ezen kormány — mint a független s felelős minisztérium pótléka — az 1848:111. tc. körülményeinkhez alkalmazható — elvei szerint alakíttatván — áll egy elnökből — és kívüle — a szükséghez képest megállapítandó számú kormánytagokból. § 3. A szükségelt tárcák, kivéve a hadügyit — mely törvényesen be van töltve — az elnök javaslata folytán országgyülésileg határoztatnak el. § 4. Az elnök országgyűlés által választatván, kormányzó társait —javaslatba teszi, és megerősítés végett országgyűlés eleibe terjeszti. § 5. A kormány minden tagja — hivatalos eljárásáért felelős. § 6. Az 1848:111. tc. 28., 29., 30., 31., 32. és 34. §§-ai, mik a miniszterek — feleletre vonatását — vád alá helyeztetésit, feletteki bíráskodást stb. tárgyalják, ezen kormányra is kiterjednek. § 7. Kossuth Lajos képviselő — ezen kormány elnökéül kineveztetvén — illetőleg megerősíttetvén — utasíttatik — annak ezen elvek szerént átalakítására, valamint 81 Érdemes hosszabban idéznünk Halász Boldizsár kormányra vonatkozó, 1849. febr. 8-i törvényjavaslatának „képviselőházi élőbeszédéből", amely kitér a közvélemény reflexióira az OHBval kapcsolatban: „...az ország meg volt támadva sok oldalról, az országot kormányozni kellett, az országgyűlés tehát kormányt alakított, és kinevezte a honvédelmi bizottmányt, mert azt hitte, hogy az ország alkotmányos kerékvágásából nem szabad a kereket kidöccentem, mert ha ez a legtávolabbról is történik, isten tudja, mily nagy bajok keletkezhetnek, pedig tapasztaltuk, hogy az ellenkező oldalon nem sokat törődnek alkotmányunkkal, hanem úgy tekintik, mintha nem is léteznék; ha a hongyülés tehát ahelyett, hogy az illető tárcákat felelős kormánytagok közt osztotta volna ki, azt hitte, hogy jobb lesz a Honvédelmi Bizottmányra bízni az ország dolgait." Közlöny, 1849. febr. 10. (Kiemelés: F. K. E.)
