F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)

III. Az Országos Honvédelmi Bizottmány, 1848. szeptember 21. (október 8.)—1849. április 19.

III. AZ ORSZÁGOS HONVÉDELMI BIZOTTMÁNY, 1848. SZEPTEMBER 21. (OKTÓBER 8.)—1849. ÁPRILIS 19.

1 1. A BIZOTTMÁNY LÉTREJÖTTE ÉS HATALOMÁTVÉTELE A bizalom nem szilárdult meg Batthyány Lajosban újbóli ideiglenes miniszterelnöksége idején sem. A Ház kérdésekkel ostromolja, intézkedéseket reklamál, s úgy véli — különösen Kossuth és a baloldal —, hogy egymaga nem tud majd megfelelni a harcszervezés követelményeinek. A nádort felszólítják, hogy hivatali méltóságának megfelelően vegye át a sereg fővezérletét; az al-dunai táborba három országgyűlési biztost óhajtanak kiküldeni, valamint egy választmányt a miniszterelnök mellé, a honvédelmi ügyeknek a miniszterelnök és a Ház közötti közvetítésére. Batthyány elhalasztatja a tábori biztosok kiküldését, e téren magának szabad kezet kérve, másrészt tiltakozik a másik választmány ellen, ha az a felvilágosítás mellé a végrehajtásból is részt kérne magának. Erre az esetre kilátásba helyezi lemondását. Kossuth biztosítja, hogy „... a bizottmányt nem rendelkezés, hanem a haderők állapotáróli tudomás szerzés végett indítványoztam kiküldendőnek, mely bizottmány a tapasztaltakról jelentést teend a háznak..." [szeptember 15.]

2 Ezt Batthyány Lajosnak el kellett fogadnia, s ezzel tulajdonképpen elkezdődött a majdani honvédelmi bizottmány szervezése. A Honvédelmi Bizottmány születési dátuma körül ugyancsak tapasztalható bizonytalanság, hasonlóan az első minisztérium lemondásához. Az általánosan elfogadott nap szeptember 15., de ahogyan Szeremlei Samu nem foglalkozik az e napon történtekkel, mert nézete szerint a 6 tag kijelölése — szeptember 22. (helyesen 21.) — a döntő mozzanat, így például Barta István úgy véli, hogy Kossuth már az augusztus 31 -i leiratra reflektáló szeptember 4-i képviselőházi beszédében „tisztában volt azzal, hogy mit akar", azaz „a nemzet kénytelen lesz ideiglenesen oly végrehajtó hatalomról gondoskodni, amely végrehajtó hatalom ne legyen kénytelen a maga eljárásának eszközeit a törvényből, hanem a haza veszélyéből meríteni. A minisztérium, amely így meg van kötve, mint ez, nem mentheti meg a hazát."

3 • 1 A máig legrészletesebb feldolgozás az Országos Honvédelmi Bizottmány keletkezéséről, hivataltörténetéről — bemutatva politikai intézkedéseit is: Ember 1948; Ember 1952. Az 1948-ban megjelent tanulmány több olyan megállapítást tartalmaz, amit az 1952-es bővebb anyaggyűjtésen alapuló munka nagyrészt korrigált. E tanulmányok különösen összevontan tárgyalják a bizottmány születésének előzményeit, a minisztérium lemondását és az ezt követő heteket. 2 Közlöny, 1848. szept. 17. 3 KLÖM XIII. 20. Ugyanezen a véleményen van: Ember 1952. 178.