F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)

II. Batthyány Lajos miniszterelnöksége (az első magyar felelős minisztérium),1848. április 11.—szeptember 11.

A miniszterelnöki hatáskört jogszabály nem határozta meg. Batthyány Lajos miniszterelnök működése kezdetben — noha tárcára nem tartott igényt — szorosan egybefonódott a hadügyminisztérium és a nemzetőrség ügyeinek intézésével. 65 A hadügyminiszter május végi színre lépésével a miniszterelnök leadhatta a hadügyi tárgyakat, de a nemzetőrségi ügyekben tulajdonképpen egész hivataloskodása alatt intézkedett. Az egybefonódás a nemzetőrségi tárggyal olyannyira erős volt, hogy a Fényes-féle statisztikai összeállítás az Országos Nemzetőrségi Haditanácsot a miniszterelnöki hivatal részeként tüntette fel, holott ez csak ideiglenes állapot volt. A miniszterelnöki hivatal beosztottai között részben katonai szakértői titkárok, részben a politikai igazgatásban jártas volt kancelláriai előadók voltak. Előbbiek közé sorolhatók Korponay János, Sztankó Soma, Ivánka Imre tényleges katonatisztek, 66 utóbbiak közé Jászay Pál történetíró, volt kancelláriai titkár, Térey Ignác volt kancelláriai tiszteletbeli fogalmazó. A miniszterelnök személyi titkára és irodaigazgató Kúthy Lajos író, aki korábban is Batthyány személyes szolgálatában állott. Az irattárnok — kezdetben sorjegyző — Várszeghy János az Országos Nemzetőrségi Haditanács iratait is kezelte, minthogy a miniszterelnöki és a haditanácsi iroda szoros kapcsolatban, egy időben egyesítve is, működött. 67 A miniszterelnök irodája a személyi titkár tevékenységéből terebélyesedett ki. A Pestre való leutazás előtti éjjelen Kúthy Lajos az „utcán" szerzett néhány írnoki munkára alkalmas embert, mert ő maga nem győzte az egyre szaporodó munkát. Az iratok, amelyek Pozsonyban az országgyűlés utolsó napjaiban születtek a miniszterelnök tollából, Kúthy személyes málhájával együtt kerültek Pestre. 68 A hivatal személyzete sohasem volt nagy létszámú; a költségvetésben megadott keretet alig lépték túl 1-2 fővel. 69 A miniszterelnök fizetése évi 20000 pfrt-ban állapíttatott meg; ez volt a legmagasabb minisztériumi fizetés. Az országgyűlés négy hónapjára kapott havi 2000 Ft pótlékot, afféle reprezentációs összeget, s asztalpénzül 20 000 Ft-ot. Utóbbi csak egyszer került kifizetésre, a továbbiakban fundus instructusként kezelték. Az országgyűlés tagjai az asztalpénz összegét különösen sokallották, de végül 65 A miniszterelnök tevékenységéről, amely elsősorban hadügyi és külpolitikai téren kitapintható, külön fejezetben nem szólunk, mert az összefüggések miatt a szakminisztériumoknál kell ezt tennünk. Nem lenne célszerű ismétlésekbe bocsátkozni. Hasonlóképpen járunk el a miniszterelnökség illetékessége, valamint a minisztertanács kérdésében is; mindezekről a minisztérium általános történeti fejezeteiben esik szó. 66 Nem egyszerre teljesítettek itt szolgálatot, hanem egymás után. Erről részletesen a hadügynél lesz szó. 67 Az iroda munkájáról is a hadügynél ejtünk részletesebben szót. A hivatalban még 2 írnok, 1 ajtónálló és 2 szolga állt alkalmazásban. 68 Kúthy ezzel kapcsolatos költségeinek megtérítését kérte 1849. jan. 10-én. Pm, Pénztári 1849:401. pü. sz. 69 A költségvetés 1 titkárt tervezett és 2 volt, mert a katonai ügyek intézése ezt szükségessé tette. Volt I fogalmazó, 1 irodaigazgató, 1 sorjegyző (a későbbi irattárnok), a tervezett 3 írnokkal szemben 2, 1 ajtónálló. 2 szolga. Batthyány min. eln. iratai 1848:318. eln. sz. jún. 20. Terv.

Next

/
Oldalképek
Tartalom