F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)

II. Batthyány Lajos miniszterelnöksége (az első magyar felelős minisztérium),1848. április 11.—szeptember 11.

Ugyancsak március 18-án küldte ki a helytartótanács Havas József és Stáhly István tanácsosokat az egyetemi karokhoz, hogy az ifjúság lecsendesítése érdekében szorgalmazzák a magyarul beszélő előadók alkalmazását.

34 Március 16-án új sajtórendeletet is életbe léptetett a helytartótanács, amely kedvezőbbnek bizonyult a később Szemere által fogalmazott sajtótörvény paragrafusainál is.

35 Az előzetes cenzúra helyett utólagos lépett életbe, kedvezőbb kaucionális összeggel, mint amit az említett törvényjavaslat első fogalmazása előírt. A gyűlölt cenzorok helyett egy olyan választmány gyakorolta a sajtótermékek feletti ellenőrzést, amelyben Vörösmarty Mihály, Deák Ferenc, Irinyi, Klauzál stb. foglaltak helyet.

36 A cenzorok voltak egyébként az egyedüliek a régi tisztviselők közül, akiknek, ha nem alkalmazták őket, nem folyósították tovább régi fizetésüket, csupán felét kaphatták meg, mivel a minisztérium méltányolta családi körülményeiket.

37 A márciusi forradalom után a még működő régi kormányszékek igyekeztek magyarul levelezni; kétfejű sasos és latin köriratú pecséteiket magyar címerű és feliratú pecséttel cserélték fel.

38 A Bécsben járt helytartótanácsi alelnök onnan kapott engedélyt arra is, hogy a nemzetőrségnek fegyvereket szolgáltasson ki a budai fegyvertárból. Az engedékenységet magyarázza, hogy még a múlt századi hétéves háború korából maradt kovás puskákat adták oda a polgárok felfegyverzésére.

39 A helytartótanács április végéig, a kamara április 26-ig működött.

40 A magyar kancelláriával másképp alakult a helyzet. Az udvarnak a március 28-i leiratban a magyar kancellária fennmaradása iránti kívánsága azt eredményezte, hogy a minisztertanács első ülésén, április 12-én igyekezett azt feloszlatni (6. pont). A minisztertanács valószínűleg Kossuth erről készített rendelettervezete alapján 34 A helytartótanács 12 769. sz. rendelete. István nádor Ita, Helytartói 1848:529. sz. 35 Horváth Mihály 1868. II. 619. Fejér vármegye rendjei az új sajtótörvény „célszerű változtatását" kérték a miniszterelnöktől, vagy ha ezt már nem lehet, „inkább a helytartó Tanács által most közelebb közzé tett ebbeli szabályoknak jövő törvényhozásig ideiglenesen leendő megállapítását" szerették volna. Batthyány min. eln. iratai 1848:20. eln. sz. 1848. márc. 25. Székesfehérvár. 36 Részletesen ismerteti a rendeleteket Palugyay 78—82. és OSzK Jakab fol. 2—3. márc. 15. 37 1 848:111. tc. 25. §-a. A minisztertanács ápr. 20-án határozott a cenzorok fizetéséről (3. pont). Ennek nyomán ápr. 30-án jelent meg a pénzügyi rendelet. PH, 1848. ápr. 30. Az 1849 elején működött osztrák polgári közigazgatás viszont éppen a cenzorok esetében sietett érvényesíteni az 1848:111. tc. 25. §-ának rendelkezéseit a régi kormányszéki tisztviselőknek járó fizetésbeli juttatásokról. Lásd Peregriny Elek volt cenzor fizetésrendezés iránti kérelmét. Abszolutizmuskori Itár, Id. polg. közig., Kebelbéli 1849:1. kfő, 9. tétel. 1849. márc. 5. Levél Almásy ideigl. kamarai ügyigazgatónak. 38 A magyar levelezésről számol be: PH, 1848. márc. 19. A pesti küldöttség a miniszterelnöknél azt is kívánta, hogy a kamara ne latinul levelezzen, de erről ott már 17-én intézkedtek. (Bővebben lásd, a Pénzügyminisztériumnál!) A váltótörvényszék jelentése a miniszterelnökhöz: márc. 20-tól magyar címert használnak a helytartótanács tudtával. Batthyány min. eln. iratai 1848:159. eln. sz. márc. 20. Pest. 3S Szögyény-Marich I. 80.; OSzK Kacskovics fol, 54. 40 KLÖM XII. 28. Kossuth ápr. 12-én írta Klauzálhoz: „a még ideiglenesen hatóságban lévő királyi helytartótanács és királyi kincstár útján ... eszközölni méltóztassék..." Uo. Palugyay Imre és Jakab István szerint a helytartótanács ápr. 10-én szűnt meg. OSzK Jakab fol. 6.; Palugyay 80—83.