F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)

XIV. Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium

összefüggésben levő nagyarányú földmunkák végeztetését. A földmunkát a megszűnt közmunka-kötelezettség miatt hadifoglyokkal végeztették.

39 Nem feledkezhetünk meg arról, hogy a minisztérium sürgetése nyomán került használható állapotba a Lánchíd, amelynek tervező mérnöke a helyszínen irányította a munkát. A minisztériumi hivatalnokok télen külön engedéllyel használták a hidat, de lebonyolódott itt több fontos minisztériumi és hadi szállítás is. A miniszter foglalkozott a fegyvergyártás elősegítésével,

40 és középítkezéseket szorgalmazott a mozgolódó kézműveslegények lecsillapítására.

41 b) 1848. szeptember 5.—1849. május 2. Széchenyi István szeptember 5-i Pestről való távozása után az államtitkár gr. Zichy Ferenc is otthagyta állását, a miniszterelnök Kovács Lajost bízta meg a minisztérium ideiglenes vezetésével. A megbízás egészen 1849 májusáig tartott, amíg Csány László a második magyar kormány minisztereként át nem vette a közlekedési ügyek vezetését. Az OHB részben foganatosított átszervezési akciója után, 1848. december 10. után az Országos Rendőri és Postaosztályhoz kerültek a rendőri, a postai és közlekedési ügyek az egyes minisztériumoktól. Nem hasonlítható össze azonban az osztály működése a minisztériumokéval: talán az egy rendőri ügykört kivéve, egészen más jellegű postai, illetve közlekedési tárgyak voltak ezek, mert szorosan összefüggtek a kormány és a katonaság forradalmi, hadi körülmények között született kívánalmaival. Közlekedési téren az ORPO tevékenysége — szomorú ellentéteként a közlekedési minisztérium terveinek — elsősorban a közlekedési vonalak rongálását, az ellenség számára használhatatlanná tételét jelentette. A közlekedési minisztérium ebben az időben a megindult vízszabályozási földmunkák adminisztrációjával foglalkozott. Ezt is az anyagi lehetőségek szűk keretein belül. / Debrecenben a közlekedési minisztérium egyike volt azoknak, amelyeknek alig volt tisztviselője. Jelen volt Kovács Lajos osztályigazgató tanácsos, megbízott minisztériumi vezető, képviselő. Az érdemi ügyintézők közül egyedül Kalmár Gedeon fogalmazó állt segítségére januártól május közepéig. A létszám az év első három hónapjában — Kovács Lajoson kívül — 3-5 körül volt csak: 1-2 írnok, 1 segédszámtiszt, 1 könyvvivő.

42 A teendők nem sürgették a minisztériumot személyzete kiegészítésére: a tényleges közlekedési ügyeket az ORPO intézte, a műszaki osztályok hátramaradása feleslegessé tette az adminisztratív osztályok 39 A minisztérium 1848. okt. 16-án 15 000 Ft-ot kért a Pénzügyminisztériumtól a Tisza szabályozásánál dolgozó foglyok ellátására. Közmunka, Elnöki 1848:334. közi. eln. sz.; 1848. dec. 9-én Hajnik Pál rendőrigazgatótól 400 foglyot kérnek Tiszaroff térségébe: Uo. 1848:352. közi. eln. sz. 40 Lásd: Spira 1964. 163—165.; Kovács 98—99. 41 Lásd: Kovács 100.; Közmunka, Elnöki 1848:172. közi. eln. sz. 42 Pm, Pénztári 1849:873.., 2365., 4869., 5924. pü. sz.