F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)

XIV. Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium

főmérnöke Tenczer Károly volt, 24 éves szolgálattal, korábban az építési igazgatóság kebelbéli első segéde. A műszaki osztályt Clark Ádám műszaki tanácsos egymaga jelentette (a Javaslat főmérnöke), aki a hivatali vezető és a műszaki osztályok között helyezkedett el az ügyvitel menetében. Az egyes adminisztratív osztályok igazgatói és a műszaki részlegek főmérnökei a műszaki tanácsossal egyeztették véleményüket a felmerült technikai kérdésekről, s ennek eredményét terjesztették a miniszter elé. Számvevőség. Vezetője Bánffay Simon számvevő volt, korábban a Tiszavölgyi Társulatnál dolgozott. Két számvevői tiszt és három segéd volt a segítségére (1848. decemberi adat). Vezetése alatt foglalkoztak az építési igazgatóságot érintő kamarai számadási tárgyakkal is. Ezek iratait és maguknak az ügyeknek az intézését 1848 júliusában vették át a Pénzügyminisztériumtól.

17 Iktató, irattár, kiadó. A közlekedési minisztériumban is összevonták a segédhivatali részlegeket, hogy ezúton is eredményesebben takarékoskodjanak. Burián Károly egymaga volt iktató, irattárnok, kiadó, valamint irodaigazgató is. Mellette 1 iktatótiszt, 1 iktatói segéd, 1 irattári tiszt, 2 irattári segéd (sorjegyzö), 1 kiadói segéd, 5-6 írnok és 5 futár dolgozott. Az építési igazgatóságból alakított hét műszaki osztályban a főmérnökök irányítása mellett dolgoztak az egyes osztályok mérnökei, rajzolói (rajznokok), a budai és pesti épületügyelők, a pallér, a szerszámkezelők, az éppen folyó külszíni munkálatok napidíjas munkaerői.

18 Gróf Széchenyi István tárcavállalását sokan akként magyarázták, miszerint őt Batthyány Lajos Kossuth kiegyenlítésére választotta be minisztériumába, és hogy ez a szerep Széchenyinek is megfelelt volna. Barátja és munkatársa, Kovács Lajos vélekedése szerint belépésétől Esterházy Pál herceg megnyerése függött, de — és ezt tartotta elsődlegesnek — nagysikerű Javaslatának megjelenése után nem is vehette volna más a kezébe a közlekedési ügyek vezetését. Ezt az utóbbi véleményt fogadja el mai történetírásunk is.

19 Nem feladatunk, hogy a Széchenyi—Kossuth viszonyt akár csak érintsük is. Hivataltörténetünk szempontjából a fontos az, hogy Széchenyi élére állt a minisztériumnak, amíg egészsége engedte — számos fenntartása és aggodalma ellenére — helytállt, legjobb tudása szerint vezetve a nehéz körülmények miatt csekély térre szorított minisztérium munkáját.

20 17 Miniszteri rendelet Berger József kamarai számvevői tanácsoshoz, Zelenka Lajos térképészeti főmérnökhöz, 1848. júl. 4.: Közmunka, Elnöki 1848:242. közi. eln. sz. 18 A szervezetről és személyzetről felhasznált források: Fényes E. mm-i statisztika; Pm, Elnöki 1848:668. sz. ápr. 19.; 1848/49-i Mm, Vegyes Közmunka, d. n. ügykörkimutatás; Közmunka, Elnöki 1848:9. eln. sz. máj. eleje; OHB 1848:4888. eln. sz. dec. 7. létszámjelentés; Pm, Duschek iratai 1/102. sz. dec. 10. Kovács Lajos a minisztériumról a Pénzügyminisztériumnak; Spira 1964. 138—139. röviden utal Széchenyi minisztériumának szervezetére. 19 Kovács 94.; Spira 1964. 77—78. 20 Kovács Lajos a maga részéről igyekezett lebeszélni Széchenyit a tárca elvállalásáról. Márc. 22-én, a sajtótörvény égetése után siet aggodalmait Széchenyivel is megosztani: „Ne lépjen Excellenciád a minisztériumba. Azt támogatjuk míg lehet, de az már is halva szülött — abortus. Ez itt egy hang, egy lélek. Kuthy maga, most szóltam vele — desperált a minisztérium fenállhatásán..." (Kuthy Lajos, a miniszterelnök titkára): Széchenyi család Ita, Széchenyi I. gyűjtemény 12. cs. Széchenyi Tasnerhoz 23-án