F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)

XIII. Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium

Január vége felé a minisztérium létszáma lassan növekedni kezdett: a képviselő­alkalmazottak, legtöbbje szabadság után, befutottak Debrecenbe: így Pap Endre tanácsos, Pap Zsigmond fogalmazó és Lónyay Gábor; utóbbi egyedül az osztályigazgatók közül. 79 A segédhivatali beosztottak létszáma is nőtt. Az irodafőnöki teendőket Takáts sorjegyző látta el előbb ideiglenesen, majd február 4­től kinevezett igazgatóként. 80 Természetesen a VKM feladatai nem háborús időre termettek, s alig volt terük a cselekvésre. Az osztályok nem működtek a Pesten kialakult szervezeti keretek között, s már azért sem, mert januárban egyetlen fogalmazó, Egedy Gáspár munkájára támaszkodhatott csak Szász Károly. Titkár nem volt, illetve Dolinái Péter saját ügyeinek intézésére eltávozott. A meggyérült teendők ellenére a VKM-nek szüksége lett volna több emberre. Az államtitkár Lónyay osztályigazgató tanácsos és Pap Endre tanácsos mellett két titkár, három fogalmazó, két segédfogalmazó, egy irodaigazgató, egy sorjegyző, öt írnok, összesen 17 fő beosztását vagy kinevezését tartotta volna szükségesnek. A három fogalmazó elvégezte volna az öt osztály ügyeinek fogalmazási feladatait, a két segédfogalmazó az iktatási és lajstromozási teendőket is ellátta volna. Az OHB helyt adott a kérésnek, az állások, illetve posztok betöltését előléptetésekkel oldották meg. Ekkor lett titkár Egedy Gáspár és Pap Zsigmond, fogalmazó Tisza Kálmán és ifj. Szász Károly, segédfogalmazó az elnöki írnokból és irodaigazgató a sorjegyzőből. 81 Ez a létszám az új minisztérium alakulásáig nem sokban változott. A személyek részben kicserélődtek. Lónyay Gábor lemondott, így Szász Károly — hasonlóan 1849 januárjához — nemcsak államtitkár, hanem valamennyi osztályigazgató helyettesítője is lett. A segédszemélyzet többségben volt az érdemi ügyintézőkhöz képest. 82 c) A második minisztérium. A miniszter: Horváth Mihály Az új miniszter Horváth Mihály csanádi püspök lett, amit — a Kossuth családhoz fűződő kapcsolatán kívül — nagyrészt annak köszönhetett, hogy Debrecenben ő volt az egyetlen magyar katolikus főpap. 83 A levéltári anyag alapján 79 Különféle minisztériumi létszámkimutatások, 1849. jan. 13., 28., febr. 15.: VKM Debreceni iratok 1849:6., 51., 151. m. sz. 80 Uo. 1849:51. m. sz. jan. 28.; Takáts kinevezése a minisztérium felterjesztésére: OHB 1849:1316. eln. sz. 81 Egedy t szorgalma és áldozatkészsége jutalmazására régen ajánlgatta Szász Károly előléptetésre az OHB-nak, lásd 1849. jan. 22.: OHB 1849:917. eln. sz.; 1849. jan. 23-i kimutatás a VKM-ról: OHB 1849:916. eln. sz.; KLÖM XV. 275.; 1849. febr. 1, 4.: OHB 1849:1316. eln. sz. 82 1849. ápr. első felében összesen tizenketten voltak, 1849. ápr. 13.: Pm, Pénztári 1849:4186. pü. sz.; 1849. ápr. 30-án a hódoló nyilatkozat szerint tizenheten voltak: Szász, 1 tanácsos, 2 titkár, 2 fogalmazó, 3 segéd, 1 irodafőnök, 2 sorjegyző, 5 írnok. Kormányzó, Elnöki 1849:6433. k. eln. sz. 83 Módy 80. Horváth Mihály a plébánián szállt meg. Jósika a Kossuthékhoz fűződő kapcsolatáról: Jósika 1851. I. 85—86.

Next

/
Oldalképek
Tartalom