F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)

XII. Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium

azonban nem sikerült maradéktalanul. Szabályozta a beosztásnak megfelelő rangfokozatokat; megszervezte a mozgó és állandó tábori kórházakat a csapatok elhelyezkedésétől függően; a csataterek közelében ideiglenes kötözőhelyeket létesített; tökéletesítette a gyógyszerekkel-kötszerekkel való ellátást; megfelelő számú gyógykováccsal látta el a lovasságot stb. Az osztály 1849. márciustól havi jelentésekben regisztrálta a törzs-, fő- és alorvosi létszámot, a lovassági orvoskovácsok beosztását, a kórházak felszereltségét, a betegek számát stb.

141 A Függetlenségi Nyilatkozat kihirdetése után, az új minisztérium szervezése előtt Kossuth kormányzó tervet kért több orvostól a hadorvosi ügy rendezéséről. Obonyai, aki akkor a debreceni tábori kórházak igazgató főorvosa volt, április 15-i kelettel nyújtotta be javaslatait, Flór pedig 18-án készült el a magáéval.

142 A tervek közül Flóré volt az átgondoltabb, és ez maradt az irányadó: a Közlönyben április 21-én megjelent „hadi orvosi-egészségügyi ügyviteli vezérfonal" szóról szóra megegyezik a benyújtott javaslattal. Ez nem volt kötelező erejű, végleges rendelet. Mészáros Lázár a bevezetőben hangsúlyozta, hogy csupán irányelvként kezelendő a majdani definitív rendezésig. A Közlöny-beli szövegből kimaradt Flór elképzelése a hadi egészségi osztály fejlesztéséről, de ennek megvalósítására amúgy sem lett volna mód.

143 A létszámot azért bővítették: kinevezték tanácsossá Lumniczer Sándort, segédtanácsossá Garay Jánost. Többen előléptek: Töltényi segédtanácsossá, titkárrá Huszty Pál és fogalmazóvá Vértey, amint ezt már említettük.

144 d) 1849. május—augusztus. Az újjászervezett polgári egészségügyi osztály a Belügyminisztériumban. Bugát Pál Az 1849. május 2-i minisztertanács döntése szerint az egészségügy igazgatása a kereskedelmi minisztériumtól a Belügyminisztériumhoz került át. Ez esetben a közegészségi rendészeti feladatok kerültek előtérbe a döntés meghozatalában. Szemere Bertalan május 26-án terjesztette fel a kormányzóhoz kinevezésre az új osztályvezető, Bugát Pál egyetemi tanár nevét tartalmazó javaslatot. A kormányzó még aznap helyben hagyta a felterjesztést.

145 A miniszterelnökként respublikái programot hangoztató Szemere a Balassa-féle orvoskari szárnnyal szemben a demokratikus jelszavakkal fellépő Bugát-pártot részesítette előnyben. Bugáttal egyidejűleg nevezte ki a miniszter az osztály három tanácsosát: Tormay Károlyt, Pólya Józsefet és Török Józsefet.

146 A titkárokat és a fogalmazókat csak a Hm, Általános 1849:4786. E sz. márc. 3.; részletesebben lásd erről: Varga Endre 1933. Kormányzó, Elnöki 1849:4152. eln. sz. (Obonyaié), 1849:4269. eln. sz. (Flóré). Részletesen lásd Fábiánné Kiss E. 1976. 320. Kormányzó, Elnöki 1849:7432. k. eln. sz. máj. 28.; Közlöny, 1849. jún. 8. Kormányzó, Elnöki 1849:7651. k. eln. sz. máj. 26. Közlöny, 1849. máj. 31.; Bm, Elnöki 1849:126. eln. sz. jún. 16. 28 F. Kiss Erzsébet 433