F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)
XII. Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium
tok sűrítését űgy, hogy kb. 2 éven belül Magyarország főbb városai hetente legalább négyszer kaptak volna postát. 89 A postaügy átfogó fejlesztését a minisztérium mindenképpen az Ausztriával való megegyezés utáni időre tolta ki. Ehhez a fejlesztéshez — hasonlóan a harmincadügyhöz — igen nagy összegű beruházásra lett volna szükség. A miniszter — pontos adatok hiányában — az 1846—1847-es postai jövedelmet 696 250 Ft-ra becsülte, 1848—1849-ben 790 600 Ft-tal számolt. A költségvetés évi 70 000 Ft bevételt irányzott elő, 1849. január 5. és augusztus 15. között azonban mindössze 160 Ft folyt be. 90 A postai tárgyalások megszakadása, az őszi forradalmi események után a postaügyek is úgy alakultak, ahogy a körülmények megkívánták, illetve engedték. A régi postai hálózat járatai a hadi helyzet alakulásától függően működtek, s ugyancsak ettől függően létesítettek új járatokat is. 91 Az 1848-as minisztériumi postaosztály csak ideiglenes keretek között működött; a legfontosabb szervezeti egységek: számvevőség, postajárási osztály hiányoztak; több állás betöltetlen maradt szakemberek hiányában. Adataink vannak Ambrus Mihály osztályigazgató tanácsos, volt helytartótanácsi hivatalnokról, Mikecz András és Brillmayer Mátyás titkárokról (mindketten régi tisztviselők), három segédfogalmazóról, akik közül kettő díjtalan szolgálatot teljesített. Üres volt a tanácsosi, fogalmazói és 1 segédfogalmazói állás. A postai számvevőséghez — Erdélyre is gondolva — 24 személyt terveztek, a postajárási osztályhoz, abban az esetben, ha nem kapcsolják össze a budai főposta-igazgatósággal, 6 személyt. A postagazdászat, amely az irodai és közlekedési eszközökről gondoskodott volna, 3 személyt igényelt, s ez novemberre már annyira hiányzott, hogy Ambrus november 89 Klauzál aug. 29-i felszólalása: KH, 1848. szept. 3. Ekkor bejelentette, hogy Vas megye, amely addig Sopronon keresztül kapott csak postát, 1849. szept. 1-től mindennap fogad majd postajáratot. Az őszi nehéz viszonyok között annyit tudott a minisztérium elérni, hogy dec. 1-től a megyékben naponta, mil. heti 4 alkalommal járt posta. Ambrus az OHB-nak, nov. 2.: OHB 1848:2160. eln. sz. 90 A jövedelem növelése érdekében Madarász dec. 15-én ideiglenesen elrendelte, hogy a külföldre feladott postai küldemények díját előre, a felvevő postahivatalnál kell kifizetni a magyar határig terjedően. Janotyckh 1851a III. 1161. sz. A költségvetéshez: Klauzál aug. 29-i beszéde: KH, 1848. szept. 3. FIKM költségvetési előterjesztése, jún. 27.: FIKM Elnöki 1848:160. m. sz.; Lukács 27., 88. Vö. ÖStA Finanzmm. Nachlass-Krauss 5) Beilag F) Ausweis I. 91 1848 őszén számos közlés jelent meg a hivatalos lapban a postajáratokról, lásd: Közlöny, 1848. nov. 10. 1848. szeptemberig Budapest—Bécs között mindennapi gyorsposta és hetenként kétszeri szekérposta volt. Jellasics beütése után Pozsonyig közlekedtek a sűrített szekérpostakocsik; ezek forgalmát kiegészítette a hajóút. Ambrus jelentése az OHB-nak, 1848. nov. 28.: OHB 1848:4075. eln. sz. A Budapest—Bécs postavonalra vonatkozó rendélet okt. 5-i kelettel: Közlöny, 1848. okt. 7. Az OHB ragaszkodott ahhoz, hogy a főútvonalakon — amennyiben ez lehetséges volt — hetente négyszer járjon posta, különösen a bányavárosokba tartó pest—kassai úton. Ambrus az OHB-nak a megtett intézkedésekről, 1848. nov. 2.: OHB 1848:2160. eln. sz. A külfölddel összekötő vonalakon nem jöhetett be ellenséges hírlap, levél vagy csomag, s viszont. Az OHB Csány kormánybiztos szorgalmazására elrendelte a Bécsbe, Olmützbe és Brünnbe tartó vagy onnan jövő levelek lefoglalását, 1848. nov. 4.: OHB 1848:2186. eln. sz. A külföldre küldött csomagok egy részét Pesten letétbe helyezték a főpostai hivatalnál, más részüket Pozsonyig küldték el, hogy onnan adandó alkalommal továbbszállítsák. Ambrus az OHB-nak, 1848. nov. 28.: OHB 1848:4075. eln. sz.
