F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)

XII. Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium

megemelt jövedelemmel, a kereskedelmet és ipart elősegítő tarifarendszerrel, közvetlenül a külfölddel kötendő kereskedelmi szerződéseket, új, erős magyar határvámőrséget és tisztviselői személyzetet, Magyarország kártalanítását Ausztria részéről egyes külföldi árucikkek után. Mindez csak részleteiben valósulhatott meg. Klauzál október 3l-re számolt — optimális körülmények esetén — az új vámszabályzat életbelépésével, de a közös szakértői tárgyalások azon néhány alkalommal, amikor a két kormány képviselői összeültek, semmit nem intéztek, mígnem a tárgyalások szeptember elején végleg megszakadtak. Ausztria nemcsak a kártalanítás jogosságát nem ismerte el, hanem tárgyalni sem volt hajlandó erről. Be nem vallott célja a közbenső vámvonal megszüntetése volt. Amennyire ellenezte a korábbi időkben a vámvonal kiiktatását a magyar kereskedelmi lehetőségek elfojtása céljából, annyira óhajtotta volna most az osztrák áruk minél egyszerűbb eladása végett. Nem gördítettek azonban akadályokat Bécsben sem a harmincadi igazgatásra vonatkozó iratoknak a legfelsőbb udvari számvevőszék anyagából való kiválogatása elé. Ezt a munkát a magyar minisztérium részéről Bécsben a Magyarországra vonatkozó számvevőségi iratok kigyűjtésével is megbízott Fröhlich József tanácsos végezte.

45 A minisztérium a földművelést, ipart és kereskedést érintő könyveket és térképeket is kapott a volt magyar kancelláriai könyvgyűjteményből, 6 faládányi mennyiségben.

46 A Honvédelmi Bizottmány tervezett minisztériumi átszervezésével függött össze egyes kormányzati feladatok novemberi átcsoportosítása. A kereskedelmi minisztériumot érintette az átszervezés a teljes harmincadi pénzügyi kezelésnek a Pénzügyminisztériumhoz való átadásával, ezáltal véget ért a közös kezelés kérdésében is a huzavona. Kossuth november 27-i rendelete szerint a kereskedelmi minisztérium csak ipari-kereskedelmi és vámszabályzati tekintetben foglalkozhatott a harmincadüggyel. Az átszervezés mögött valószínűleg a Pénzügyminisztérium régi hivatalnokainak óhaja állt, ugyanis az új helyzet lényegében megfelelt a korábbi, a helytartótanács és a magyar kamara által gyakorolt megosztott adminisztrációnak. Egyébként az ésszerűség is megkövetelte ezt az átszervezési intézkedést. A kereskedelmi minisztérium minden, a harmincadügyre vonatkozó intézkedéséről köteles volt tájékoztatni a Pénzügyminisztériumot; fordítva ez nem állt fenn. A kerületi felügyelőkkel a kereskedelmi minisztérium ugyan érintkezhe45 Kossuth e tárgyban máj. 26-án írt Esterházynak: Király személye kör. mm, Elnöki 1848:74. eln. sz.; Fröhlich József az erdélyi udv. számvevőség Vizehofbuchhaltere volt. Munkáját a feloszlatott erdélyi számvevőség volt hivatalnokaival végezte el. Gr. Wilczek az ausztriai főszámvevőség elnöke Esterházynak, jún. 2.: Uo. 1848:156. eln. sz.; Fröhlich jún. 9-re elkészült a kiválogatással és jegyzékeléssel, s noha a bécsi főszámvevőség megígérte, hogy a leggyorsabban Pestre juttatja az iratokat a Pénzügyminisztériumhoz, a magyarországi harmincad elszámolási iratok 120 ládában, 480 q súllyal csak aug. 7-én indíttattak útra Pest felé. Wilczek Esterházynak, jún. 9.: Uo. 1848:288. eln. sz.; Trefort Esterházynak; Uo. 1848:897. eln. sz. 40 Bécsből aug. 4-én küldték el, aug. 15-én valószínűleg hajón Pestre érkezett, és a többi leküldött irathoz hasonlóan a minisztériumi közös levéltárba került: Király személye kör. mm. Általános 1848:2033. sz. aug. 4.