F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)

I. A felelős kormányról szóló 1848-as törvény

tisztviselőkről nem is beszélve. A magasabb tisztségekre jobban ügyelt a minisztérium: e posztokra nem annyira szakembereket, mint inkább a megyei és országgyűlési életben edzett politikusokat nevezett ki. A törvénynek nagy hiányossága, hogy az alkalmazási szempontokat nem fektette le. A minisztérium ügyvitelének kérdése szerepelt az államkonferencia tárgyalásaiban is. A március 28-i leirat kifejezte azt a kívánságot, hogy ezt nem a minisztérium maga, hanem a nádor határozza meg. Ettől később elálltak.

82 A felelősség értelmében külön törvény mondta ki, hogy az ország közhivatalnokai — amennyiben a kormány nevezte őket tisztségükre — elmozdíthatók. Kivételt képeztek a bírák (1848:XXIX. te). Az elmozdíthatóság, a felelősségre vonás alól eleve ki voltak véve a törvényhatósági tisztviselők. A további paragrafusok, a 26—38. § magukban foglalják a miniszteri felelősség biztosítékait: az országgyűlésnek való felelősséget, a büntetőjogi szankciókat, másrészt a felelős kormány működésének lényeges elemeit: a törvényhatósági, bírói szervek jogállásának, szerkezetének további épségben maradását, a minisztérium számadási és költségvetési kötelezettségét. „26. § Az ország minden törvényhatóságainak eddigi törvényes hatósága ezentúl is teljes épségben fenntartandó. 27. § A törvényes bíróságok és ítélőszékek törvényes önállásukban, s a törvény további rendeletéig eddigi szerkezetökben fenntartandók." Ez megegyezik a törvényjavaslat 23—24. §-ával. A törvény 26. §-ához tartozik az 1848:XXIII. és XXIV. tc. a szabad királyi városokról és a községi választásokról; az 1848:XVI. tc. a megyei hatóság ideiglenes gyakorlatáról, valamint a választási törvény vonatkozó részei. 1867-ben intézkedés történt a felelős kormánynak a törvényhatóságokhoz való viszonyáról. Az 1848-as törvények hatályukat vesztették már 1870-ben, de a vármegyei közigazgatásról csak az 189l-es XXXIII. tc. hozott átfogó intézkedést. A bírói szervezet változásairól utóbb az 1868:LIV. tc. 1., 3. és 4. §, az 1869:IV. tc. intézkedett. „28. § A ministerek az országgyűlés mindegyik táblájánál üléssel bírnak, s nyilatkozni kívánván, meghallgatandók. 29. § A ministerek az országgyűlés mindegyik táblájánál annak kívánatára megjelenni, s a megkívántató felvilágosításokat előadni tartoznak. 30. § A ministerek hivatalos irataikat az országgyűlés mindegyik táblájának kívánatára, magának a táblának vagy a tábla által kinevezett küldöttségnek megvizsgálása alá bocsátani köteleztetnek. 31. § A ministerek szavazattal az országgyűlésen csak azon esetben bírnak, ha a felső táblának törvény szerint tagjai, vagy követül az alsó táblához megválasztatnak. 37. § A ministerium az ország jövedelmeinek és szükségeinek kimutatását — sa múltra nézve az általa kezelt jövedelmekrőli számadását országgyűlési meg82 Irományok 131. sz.