F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)

XII. Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium

b) 1848. szeptember 11.—1849. augusztus A miniszterek lemondása után, szeptember 11—30. között az államtitkár Trefort Ágoston volt a megbízott vezető. Emigrált szeptember 30-án, amit közvetlenül Lamberg meggyilkolásának hírére határozott el. Enélkül is foglalkozott a lemondás gondolatával, miután híre járt annak, hogy Batthyány második minisztériumában a kereskedelmi miniszter esetleg Bezerédj István lesz. Vele nem vállalta volna Trefort a minisztériumi működést.

9 Szeptember 30-tói október 21-ig aláíró megbízott vezető nélkül dolgozott a kereskedelmi minisztérium. Az OHB október 21-én bízta meg Ambrus Mihály postai osztályigazgató tanácsost a minisztérium ideiglenes vezetésével, amit ő addig is szükség szerint kénytelen volt ellátni.

10 A bizottmány ülésein Péchy Ferenc kereskedelmi és Csanády Ferenc ipari titkár referáltak a minisztérium ügyeiben.

11 Év végén erősen csökkentett lészámmal dolgoztak az átszervezések miatt, a napi munkát a hivatalnokok nemzetőri szolgálata is akadályozta.

12 Munkájukat ennek ellenére el tudták látni, hiszen a háborús körülmények miatt több feladat végrehajtásáról eleve le kellett mondania a minisztériumnak. Az OHB átszervezésével kapcsolatban a bizottmány 1848. december 8-án elnöki rendelettel Pulszky Ferencet állította a kereskedelmi ügyek élére.

13 ő csak néhány napig vett részt a hivatali ténykedésben, majd külföldre távozott. Debrecenben nagyon kevés tisztviselővel dolgozott a kereskedelmi tárca. Egy-két hivatalnok jutott el csak Debrecenbe, így a kereskedelmi minisztériumot még márciusban sem tartotta nyilván működő szervezeti egységként a Pénzügyminisztérium. Az ipari osztályból pl. Rombauer, Csanády a nagyváradi fegyvergyárban dolgozott, s az osztály fogalmazója csak az OHB-nál tudott munkára jelentkezni.

14 Egyes hivatalnokaitól eltekintve a kereskedelmi minisztérium 1849. január—április között nem működött. Az 1849-es iratok hűen tükrözik ezt a tényt: csak május— júniusra vonatkoznak. A második minisztériumban a kormányzó a kereskedelmi tárcát egy nem nemes származású szakembernek szánta, s gondolt Trangousra, Fülepre, Irányi Dánielre. A miniszterek nem tartották elsőrangúan fontos kérdésnek e tárca betöltését, mert nem láttak lehetőséget működésére a háborús viszonyok között.

15 A miniszteri teendőket ideiglenes jelleggel Batthyány Kázmér külügyminiszter látta el. 9 A minisztériumról és br. Eötvössel való emigrálásáról írt naplójában: OSzK Trefort fol. 1—2.; Trefort levele feleségéhez, amelyben Bezerédjről írt: Waldapfel 1950—1965.11.41. sz. 82. 1848. szept. 19. 10 OHB 1848:1443. eln. sz. 11 FIKM az OHB-nak, nov. 16.: FIKM Elnöki 1848:329. m. sz. 12 Pl. 1848. okt. vége: FIKM Elnöki 1848:315. m. sz.; nov. 20.: OHB 1848:3313. eln. sz.; nov. 27.: Uo. 3894. eln. sz. 13 FIKM Elnöki 1848:357. m. sz. 14 Csanády is az OHB-nál szerepelt: Pm, Pénztári 1849:2523. pü. sz. márc. 7.; Jánosy Ferenc fogalmazóra lásd: Uo. 1849:2550. pü. sz. febr. 20.; Bogyó Sándor földművelési titkár képviselőként tartózkodott Debrecenben: Beér—Csizmadia 882. A Rock Istvánra vonatkozó adat kelet nélküli: 1849149-i Mm, Vegyes FIKM. 15 Erről Vukovics 494., 516. Ő Beöthy Ödönt javasolta, aki viszont nemesi származású volt. 26* 403