F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)
XI. Igazságügyi Minisztérium
kinevezések után kb. 30-35 volt a segédhivatali alkalmazottak száma. Az összlétszám június 19-én volt a legmagasabb: 73 fő. Szegeden csak 25 fő volt, de egyes minisztériumokhoz képest ez is magas létszámnak tekinthető. 66 3. ÜGYVITEL, HIVATALI ELHELYEZKEDÉS Ügyviteli utasítás nem ismeretes az Igazságügyi Minisztérium működése idejéből. Az anyag mai elrendezése ad némi eligazítást, de ez egyes esetekben félrevezető, mint pl. a polgári törvénykezési osztályok esetében. A minisztérium 1848. május 5-i, a hatáskörről kiadott körlevelét ügyviteli utasításnak is tekintette, 67 noha ez kifejezetten adminisztratív ügyviteli kérdésekről nem intézkedett. A minisztérium adminisztrációs munkájának irányítója az államtitkári osztály volt. Itt történt a beadványok bontása, szétosztása, az elintézett iratok bemutatása. Az osztályok iratait központilag iktatták. A munkát tanácsülések tartásával a miniszter közvetlenül irányította. 68 Az elnöki ügyeket külön iktatták. Az osztályiktatás csak a politikai bíráskodási osztályokon honosodott meg, de itt sem vezették rá a számokat az iratokra. Különösebb változás 1849-ben sem történhetett a megelőző évhez képest, de igen sok pontatlanság tapasztalható az ügyintézésben. Éppen az államtitkári osztályban, az 1849-es lajstrom szerint, nem tartották be az időbeliséget az irattárban, tehát már az iktatásban sem. Az irattári rend kútfőtételes volt, az elnökieket kivéve. Az 1849. júliusi szegedi iratokat — az elnökieket is — egy sorozatban helyezték el az irattárban, noha az osztályok maguk elkülönülten dolgoztak. A kútfőkben tárolt anyag l-l kútfője l-l osztályhoz tartozó ügy, de az egyes osztályok kútfői minden rendszer nélkül következtek egymás után. Az Igazságügyi Minisztérium 1848-ban elég mostoha körülmények között volt elhelyezve. A régi országházban kaptak kezdetben néhány szobát, itt fogadott Ghyczy államtitkár (ma Országház utca 29.); ugyancsak itt volt az iktatói hivatal. Deák és Tóth Lőrinc saját szállásaikon bonyolították le hivatalos ügyeiket is. 1848. júliusban a volt helytartótanácsi épületben ürítettek ki számukra egy termet, ahol a nemesi felkelési iratok voltak korábban letéve. 69 Debrecenben a kerületi tábla 06 Igazolások és kinevezések az igazságügyhöz (és felsőbíróságokhoz), I849.jún.:/M Elnöki pl. 1849: 381., 423—425., 452. eln. sz.; Pm, Pénztári 1849:9261. pü. sz. jún. 19.; IM Állad, titkári 1849:1. kfő. Szegedre: IM Állad, titkári 1849:3472. sz. júl. 19. Volt országos pertárnok is, akit szintén a minisztérium fizetett: Állampénztár. 67 IM Állad, titkári 1848:5. kfő, 3.- tétel, jún. 28. 68 Csak egy tanácsülési jegyzőkönyv maradt fenn, 1848. máj. 4.: IM Vegyes. Ezen osztályigazgatóktól titkárig vettek részt, és valószínűleg a résztvevő titkárok voltak a tárgyalandó ügyek előadói. Az a tény, hogy több ilyen ülésről nem ismert adat, elképzelhetővé teszi, hogy a miniszter elfoglaltsága miatt többet nem is tartottak, hasonlóan pl. a Belügyminisztériumhoz. 69 PH, 1848. máj. 9.; A nádor adott utasítást az országos levéltárnoknak, hogy vegye át a felkelési iratokat, mondván, az Igazságügyi Minisztériumnak kellenek a termek: István nádor Ita, Miniszteri 1848:1949. sz. júl. 23.
