F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)
XI. Igazságügyi Minisztérium
bevezette a tárgyalások teljes nyilvánosságát." 53 Az új felsőbíróságok a bejelentett határidőben, június 20-án megtartották alapító ülésüket. Néhány nappal később azonban, június 30-án az igazságügy-miniszter a hadiveszélyre való tekintettel felfüggesztette a törvénykezést. 54 Az álladalmi ügyészi osztály és az álladalmi ügyész állásának megszervezése Amint említettük, 1848-ban leválasztották a királyi jogügy-igazgatóságról a közvádlói funkciót, kinevezték a két új közvádlót, de honárulási perek indítására nem került sor. (A minisztériumi büntető törvénykezési osztály foglalkozott a közvádlók ügyeivel.) 1848 őszétől az események politikai vízválasztónak bizonyultak a magyar kormány hívei és ellenségei között. Ennek megfelelően a magyar kormány ellenségei körében számos birtokelkobzási, honárulási eljárást indított. Ehhez az Igazságügyi Minisztériumnak a közvádlókat kellett volna felhasználni, akik azonban az őszi válság után eltűntek; tartózkodási helyüket senki sem ismerte. A minisztérium az ügyek szaporodásával ideiglenes megoldásra kért engedélyt, amelybe az OHB bele is egyezett, de csak 1849. május 18-ra született eredmény, vagyis akkor neveztek ki új államügyészt. 55 A helyzetet bonyolította, hogy a birtokelkobzási intézkedéseket nemcsak az erre egyedül illetékes igazságügyi tárca foganatosította az OHB rendeletére, hanem igen sok esetben a törvényhatóságok és a kormánybiztosok — sőt, a rögtönítélő vegyes törvényszékek is — intézkedtek saját hatáskörben. 56 A kormányzó a bizottmány feloszlása utáni időben, április 19én Nagy Károly kérésére szabályozta ezt a fontos kérdést. Leszögezte, hogy a konfiskálások ügyében a minisztérium illetékes. Eljárása a kérdéses vagyon állami tulajdonná nyilvánításával vagy zár alá helyezésének kimondásával végződik. Erről értesíti az illetékes törvényhatóságot, majd a vagyon átvételét és kezelését a Pénzügyminisztérium végzi. A két minisztérium között megfelelő és folyamatos kapcsolatnak kell fennállnia. 57 Az e tárgyban az Igazságügyi Minisztérium részéről 53 Sarlós 1970. 97. 54 Közlöny, 1849. jún. 2.; Nagy Károly orsz. törvényszéki elnök jelentése, jún. 30.: IM Elnöki 1849:662. eln. sz. és 3330. IM sz.; Közlöny, 1849. júl. 1. 55 Az Igazságügyi Minisztérium pályázattal akart közvádlót keresni. IM az OHB-nak, ápr. 10. Az OHB ápr. 11-i határozata (5458. sz.), IM az OHB-nak, ápr. 14. Ezt Kossuth visszaküldte máj. 6-án Vukovicsnak. Vukovics feljegyzése Farkas János máj. 18-i kinevezése után. Mindez megtalálható: IM Állad, titkári 1849:1. kfő, 160. tétel. 56 Nagy Károly jelentése a kormányzónak, 1849. ápr. 21. Kormányzó, Elnöki 1849:5908. k. eln. sz. Pl. Batta Sámuel Pest megyei kormánybiztos máj. 15-én értesítette az Igazságügyi Minisztériumot, hogy elrendelte Károly osztrák herceg ráckevei és István volt nádor Pest megyei birtokainak összeírását, valamint mindkét helyre ideiglenes gondnokot neveztek ki. IM Állad, titkári 1849:1. kfő, 177. tétel, Kecskemét. 57 Kormányzó, Elnöki 1849:5811. k. eln. sz. A kormányzó a minisztériumnak, ápr. 19.: Uo. 1849:5832. k. eln. sz.; KLÖM XV. 49—50.; rendelet a kormánybiztosokhoz és törvényhatóságokhoz ugyanerről, 1849. máj. 2.: Kormányzó, Elnöki 1849:5908. k. eln. sz.; KLÖM XV. 195—196. Pl. a
