F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)

XI. Igazságügyi Minisztérium

megszűnt az úrbéri osztály; az úrbéri perek a polgári perek sorába kerültek.

49 Egyedül a hétszemélyes főtörvényszék elnöke, az országbíró tarthatta meg régi címét és előjogait; egyébként minden más ilyen cím és előjog megszűnt. A rendelet változást hozott a bírói parancsok, bevallási, meghatalmazási és ügyvédvallási oklevelek kiadásának addigi gyakorlatában is. Ilyeneket nemcsak a megszűnt nádori bíróság, a tárnoki és személynöki szék, hanem az országbíró sem adhatott ki. Megszűnt ezzel „hiteles oklevelek készítője és protocollánsa" lenni; csupán ítélőbíró maradt. Egyedül az Igazságügyi Minisztérium adhatott ki ilyen leveleket, hogy „a szerepeknek régi fogalmak- és szokásokban alapuló összezavarása addig is, míg a törvény eziránt kimerítőleg rendelkezik, szüntettessék meg".

50 A különféle oklevelek formai jellemzőiről Kossuth már április 25-én írt a minisztériumnak. Eszerint kb. májustól új pecsét (A magyar álladalom pecsétje) alatt kerültek kiadásra az ünnepélyes hivatalos kiadványok. Az ítéletlevelekben a „Mi V. Ferdinánd stb." formula helyett a következő bevezetés állott: „Kossuth Lajos a magyar közállomány kormányzó elnöke, ezennel adjuk tudtára" stb. A törvényszékek címe előtt nem szerepelhetett az „ő királyi felsége", hanem a törvényszék neve szerepelt egyedül, pl. magyar ítélőtábla.

51 A feloszlató rendelet további intézkedései: a királyi tábla neve országos törvényszékre változott, s keretében egy külön osztály intézte a bünpereket a tervezett esküdtszéki eljárás bevezetéséig; a megszűnt nádori bíróság, a tárnoki és a személynöki szék ügyeit ezután a volt királyi tábla, azaz országos törvényszék intézte; Erdélyről külön intézkedést helyezett kilátásba a rendelet — erről szóltunk az Erdélyről írott fejezetben. Vukovicsnak érzéke volt a szervezetbeli ésszerűsítésekhez. Nemcsak a bírói szervezetben és a peres eljárás terén nyilvánult ez meg nála. Ragaszkodott például ahhoz, hogy a hétszemélyes törvényszék és országos törvényszék költségeit a Pénzügyminisztérium utalja ki az állampénztárból; szűnjék meg a külön alapítványi pénztári gazdálkodás, amelyből addig a fenti törvényszékek költségeit fedezték. Ugyancsak az állampénztárba és nem külön igazságügyi pénztárba kellett kerülnie a törvényszéki díjaknak is. Ezzel a Pénzügyminisztérium által megindított egységesítési folyamatba kapcsolódott be a maga részéről az igazságügyi tárca is.

52 A május 26-i rendelet elfogadása után Vukovics további fontos intézkedéseket tett: „1849. jún. 21 -i miniszteri utasítással megszüntette a testi büntetéseket, eltörült a büntető eljárásban fennálló minden rendi különbséget és az új felsőbíróságoknál 49 Az Igazságügyi Minisztérium a volt királyi tábla úrbéri osztályánál szolgált 4 volt helytartótanácsi számvevőt — miután feleslegessé váltak — a Pénzügyminisztériumnak ajánlotta átvételre. 1849. jún. 21. IM Elnöki 1849:522. eln. sz. és 2664. IM sz. so Az igazságügy-miniszter Perényi Zsigmond országbírónak, a hétszemélyes bíróság elnökének, 1849. jún. 28.: IM Elnöki 1849:676. eln. sz. 51 Kossuth az Igazságügyi Minisztériumnak, 1849. ápr. 25.: IM Állad, titkári 1849:1. kfő, 126. tétel. 52 Vukovics Perényi Zsigmondhoz: IM Elnöki 1849:676. eln. sz.