F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)
X. Honvédelmi Minisztérium, hadügyminisztérium
igen nagy szüksége volt erre, mert a katonatisztek jó része nem tekintette teljes jogú kormánynak, az előző, a király által kinevezett kormány utódának az OH B-t. Az OHB-nak számos esetben kellett bizonygatnia a maga kormányszinten lévőségét. 201 A kormánybiztosok tehát a törzstiszti kinevezési előterjesztésekkel kapcsolatos politikai jellegű észrevételeiket az OHB-hez juttatták el. Az OHB-nak a felterjesztések elbírálásában segítségére voltak a helyi viszonyokkal ismerős kormánybiztosok megjegyzései. 202 A kinevezések kérdése eme tényezők közt el is dőlt; a hadügyminisztérium és Mészáros nem volt számottevő e téren. Mészáros és az OHB, valamint a seregvezérek között napirenden voltak a torzsalkodások a kinevezések miatt. 203 Lemondásával számára lezárult ez a probléma, de tovább folytatódott a kormányzó és a hadügyminisztérium között. Az új hadügyminiszter Görgei Artúr lett. Kossuth kormányzó április 16-án kérte fel a tárca elvállalására. 204 Görgei ideiglenesen fővezér volt március 30. óta, amikor a beteg Vetter helyett Kossuth megbízta e fontos feladattal. Vetter felgyógyulása után is megmaradt Görgei e poszton, 205 és Kossuth felkérése azt is jelentette, hogy mind a fővezéri, mind a miniszteri hatalom egy kézben összpontosul majd. Tekintettel Görgei addig tapasztalt önállósulási megnyilvánulásaira, e kettős hatalmat többen joggal találták soknak Görgei számára. Szemere Bertalan is — saját szavai szerint — azt a feltételt szabta a miniszterelnöki szék elfoglalásában, hogy Görgei csak az egyik tisztséget kapja meg. 206 Görgei azonban mindkét posztot megkapta, és Szemere is miniszterelnök lett. (Kossuth elég későn —június 201 Igen pregnáns példa erre az időre az előbbi Kossuth-levél Gál Miklóshoz: „Az ország kormánya [OHB] nem hirdető, hanem intéző hivatal... felelős kormánya lévén az országnak, a főhatalmat senkinek át nem adandja, s magát puszta hirdető bureauvá degradálni nem engedheti." Uo. 202 Az aradi táborban 1849. jan.-ban Boczkó Dániellel kellett közölni a kinevezési előterjesztéseket. Uo. A Görgey-féle fel-dunai sereghez 1849. jan.-ban br. Luzsénszky Pált és Ragályi Ferdinándot küldte ki a kormány, a korábban ott tartózkodó Csány László helyére. Utasításuk szemléletesen mutatja a kormánybiztosok hatáskörét. A kinevezésekről itt ez áll: „Valamint tehát egyrészről a kormány az illető fővezér megegyezése nélkül a seregnél tiszti kinevezéseket nem teszen, ugy másrészről: a kormány a nemzet seregeiben azon szellemet, melyet maga követ a haza ügyének érdekében fenntartani... főkötelességének ismervén — ezennel rendeli: hogy a seregvezér akár előléptetési, akár kinevezési felterjesztését a nevezett teljhatalmú kormánybiztosok valamelyike ... ellenjegyezze: a felterjesztendő egyén gondolkozására, szellemére, s arra nézve, miként felel meg általában hivatásának, észrevételeit megtehesse..." Nyílt rendelet a képviselőknek: OHB 1849:364. eln. sz. jan. 13.; KLÖM XIV. 121—123.; Kossuth e tárgyról Görgeihez, jan. 13.: OHB 1849:370. eln..; KLÖM XIV. 120—121. Talán nem anakronizmus, ha e sorokat olvasva későbbi forradalmi seregek politikai biztosai jutnak eszünkbe. 203 Lásd pl. Vetter táborkari főnök ezzel kapcsolatos rendeletét: Közlöny, 1849. febr. 9. Mészáros megsértődött Kiss Ernő, Damjanich és mások kinevezése miatt, amelyekről állítólag nem tudott: OHB 1849:3593. eln. sz.; KLÖM XIV. 300—301. Mészáros és Kossuth levélváltása, ápr. 3.: OHB 1849:4209. eln. sz.; KLÖM XIV. 804—805. Mészáros és Görgei levélváltása, ápr. 7.: OHB 1849:13. Koss. Mise. 204 Kormányzó, Elnöki 1849:5678. eln. sz.; KLÖM XV. 15—16. 205 Vetter beosztásának alakulásáról: KLÖM XV. 27. Csak június közepén találtak megoldást a „kényes ügy" elintézésére. 206 Szemere 1853. III. 123.
