F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)

X. Honvédelmi Minisztérium, hadügyminisztérium

külön számvevői képesítésű tisztviselőket: Nagyváradra rendeltek egy számtisztet a fegyverfelügyeleti osztályhoz a gazdászati osztály hivatalnoki állományából. Az iroda mellett 1849. február 1. és március 15. között találkozhatunk a külön számvevőség csírájával is egy főszámvevő és 2 számvevő személyében. A főszámvevőt, aki ezt a részleget irányíthatta volna, március 16-án máshová helyezték. Március 1—15. között 1 segédszámtiszt, 3 számvevő, április 1—15. között 2 számvevő segéd is szerepelt a kimutatásokban. Március végétől a váradi osztálynál tüntetnek fel 1 számvevőt. A nemzetőrségi osztálynál március 1-től szerepelt a már említett Cseresnyés számvevő, őt azonban nem tekinthetjük szorosan vett számvevőségi hivatalnoknak, hanem a nemzetőrségi osztály szakalkalmazottjának. A kimutatások szerint úgy látszik, hogy a sikertelen számvevőség-szervezési kísérletek után Nagyváradon igyekeztek állandó „fiókot" létrehozni, ami a felszerelés ügyeivel foglalkozott volna. Itt sem mindig találunk azonban számszaki hivatalnokot.

176 A polgári-gazdászati osztály személyzetét a következők alkották: Markovics József tanácsos, Horváth Károly, Szőlősy Gáspár titkárok. Horváthot március elejétől Váradra rendelték. Gschray József és Eötvös József fogalmazókat február elején titkárrá léptették elő, s ugyanekkor a 7 segédfogalmazóból kettő, Deréky István és Bérezik Pál fogalmazó lett. További fogalmazók áprilistól Tordai Gyula, Gyéry Titus, akik egyébként távol voltak Debrecentől más feladatok végrehajtása miatt. Áprilisban — hasonlóan a február elejei helyzethez — találunk egy segédszámvevőt az osztály alkalmazottai között. Az ezen az osztályon mindig nagyszámú segédfogalmazói gárda 4 és 7 fő között változott.

177 Az osztály által márciustól készített kimutatások: a havi katonai költségvetésről általában; a ruhabizottmányban levő készletekről általában; a szerződés útján kiállítandó készletekről; élelmezési, hadi biztossági, hadi pénztári, ruhabizottmányi tisztviselőkről; tartományi biztosokról. Az igazságügyi osztály vezetője, Halzl János, valamint a katonai fel- és legfelsőbb törvényszék elnökei és ülnökei valamennyien Pesten maradtak. Józsa Ferenc százados hadbíró volt az osztály ideiglenes vezetője (titkári beosztásban) februárig. Az OHB-hoz írt jelentése szerint az említettek kötelességmulasztása miatt a katonai igazságszolgáltatási ügyeket csak elsőbíróságilag lehetett intézni, s a hadseregbeli hadbírák fölött nem volt senki, aki ellenőrizte volna őket, vagy ahová fellebbezni lehetett volna.

178 A hadügyminisztérium igazságügyi osztálya sürgetése eredményeképpen az OHB beleegyezett abba, hogy megkezdődjék a katonai felső törvényszékek újonnani szervezése. Az OHB kívánsága szerint nem a hadseregből 176 Lásd Közlöny, 1849. febr. 13. Vö. 1849. jan. 30.—ápr. 15. közötti létszámkimutatások: Pm, Pénztári 1849:1241. pü. sz. jan. 30., 1788. pü. sz. febr. 16., 2251. pü. sz. febr. 28., 2847. pü. sz. márc. 15., 3505. pü. sz. márc. 30., 4203. pü. sz. ápr. 15. Kinevezések a szervezendő számvevőséghez 1849. febr.-ban Uo. 1849:1633., 1637., 1665. pü. sz., OHB 1849:1819. eln. sz. 177 Gelich II. 265—266. több nevet közöl erre az időszakra, akiket csak májusban neveztek ki az új minisztérium idején. 178 Józsa Ferenc az OHB-nak, 1849. jan. 16.: OHB 1849:565. eln. sz.