F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)
X. Honvédelmi Minisztérium, hadügyminisztérium
szerint Batthyány Lajos nem is vett részt az üléseken. Baldacci szeptember 22-én vett részt utoljára az ülésen, ezután utóda, Nádossy Sándor elnökölt, egy alkalmat kivéve, amikor, október 3-án, Kiss Károly helyettesítette. 64 b) Mészáros Lázár hivatalba lépésétől őszig, illetve a decemberi átszervezésig: az önálló magyar hadügy és hadügyminisztérium létrejötte. Költségvetés Mészáros megérkezéséig Batthyány a sorkatonaság ellátásával foglalkozó miniszteri osztályt — mint említettük — megszervezte. Erre a helytartótanácsi adott kereteket használták fel, s egyben ez alkotta a szerveződő hadügyminisztérium csíráját. A polgári-gazdászati osztály hivatalnokait a miniszterelnök előterjesztésére a nádor április 30-án nevezte ki. 65 Ottinger működésének különösebb szervezésbeli nyomával nem találkozhatunk; szinte észrevétlenül tűnt el, adta át helyét Mészárosnak. Mészárosnak nem az ő, hanem Batthyány Lajos szervező munkáját kellett folytatnia. A szervezés körülbelül augusztus végén megakadt; a körülmények megálljt parancsoltak a szervezésbeli elképzeléseknek. A tulajdonképpeni önálló magyar hadügyminisztérium amúgy sem jöhetett létre 1848 decembere, az egységes magyar katonaság életre hívása előtt. A Pesti Hírlap 1848. május 4-én megjelent hivatalos tájékoztatója szerint a hadügyminisztérium feladatai közé tartozott: a sorkatonaság, az országos biztosi (katonaellátási) feladatok, fegyvertárak, várak és erősségek, Ludoviceum. A felsorolás sem teljes, sem következetes nem volt. A Ludoviceum kiemelése valószínűleg annak volt köszönhető, hogy sokak szívügye volt, elsősorban Mészárosé. A hadügyminisztériumnak augusztusra a következő osztályai alakultak meg: elnöki, Királyhágón túli (erdélyi), katonamozdítási és elhelyezési, fegyverfelügyelői, hadügyészi (igazságügyi), katonanevelési, összeírási és toborzási, újság, polgári és biztossági osztály. Külön számvevőség vagy számvevői hivatalnokok ekkor még nem voltak, hiszen — hasonlóan a katonai egészségügyi, igazságügyi és lelkészi tárgyakhoz — a számvevőségiek is Bécs központúak voltak. Azok a hivatalnokok, akik a helytartótanács számvevőségében az adóügyekkel, katonaellátási elszámolásokkal foglalkoztak, csak további szolgálatra voltak kötelezve; helyzetük a magyar kormányok idején nem jutott el a rendezésig. (Az elkerülhetetlenül fontos 64 Az ülésjegyzőkönyv az 1848. máj. 26.—nov. 6. közötti időt öleli fel. Rendszeres bejegyzések találhatók itt. ON HT, Ülésjegyzökönyv; PH, 1848. máj. 24.; Batthyány a nádorhoz: István nádor Ita, Miniszteri 1848:1844. sz. júl. 15. Azt írta, hogy Baldaccit sokszor Majthényi helyettesítette az üléseken, aminek a jegyzőkönyvekben nincs nyoma. 65 A hadügyminisztérium jelentése alapján a Pénzügyminisztérium csak jún. 1-től utalt ki fizetést az itteni hivatalnokok számára, 1848. jún. 5.: Pm, Só- és pénztári 1848:1. kfő, 44. tétel, 652/hü. sz.
