F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)

IX. Pénzügyminisztérium

3. Váltságdíjak 4. Alapítványok 5. Bankjegyek és állami utalványok 6. Ferenc-csatorna 7. Bányászati bevételen felüli kiadás 8. Hitelintézet alapítására 5020 Ft 9950 Ft 150000 Ft 83 000 Ft 160000 Ft 500000 Ft Mindösszesen 4. 1848. SZEPTEMBER 12.—1849. MÁJUS 2. A MINISZTÉRIUM MEGBÍZOTT VEZETŐJE DUSCHEK FERENC ÁLLAMTITKÁR Pulszkynak a Külminisztériumhoz való áthelyezésével Duschek — akarata ellenére — egymaga viselte az államtitkári terheket. Csak szeptember 3-án nevezett ki a nádor második államtitkárt Pálffy János erdélyi politikus személyében.

110 Őrá területi szempontok miatt eshetett a választás, mert egyébként nem volt népszerű személyiség. A minisztérium lemondása, Batthyány Lajosnak a kormányalakításra való újabb felkérése után Kossuth miniszter Pálffynak mint politikai helyettesnek adta át az elintézésre váró ügyeket és miniszteri pecsétjét.

111 A minisztérium mindennapi munkájában való részvételéről nem maradtak adatok. A Pénzügyminisztérium tényleges vezetése Kossuth lemondása után Duschek Ferenc kezébe került. Az Országos Honvédelmi Bizottmány ülésein ő képviselte a minisztériumot, de igyekezett a tanácskozásokat elkerülni, kivéve azokat az eseteket, amikor szakmai kérdések megvitatásáról volt szó. A politikai döntésekben való részvételt elkerülendő, csak az egész napos tanácskozások végén, estefelé jelent meg, elfoglaltságára hivatkozva. A bizottmány ülésein tanácsadói minőségben állandóan ott ült Kálosy József, Duschek elnöki titkára, az államtitkár bizalmas munkatársa.

112 A bizottmány sikertelen novemberi átszervezése után is Duschek maradt a Pénzügyminisztérium vezetője. Más bizottmányi tag, mint Kossuth elnök nem szólt bele az ügyek intézésébe. A debreceni költözés idején Duschek vissza akart vonulni a hivataloskodástól, hiszen a helyzet egyre forradalmibb, s rá nézve egyre inkább kompromittáló lett az udvar előtt. Visszamaradási és lemondási kísérlete sem 1848 végén, sem Debrecenben nem sikerült, elsősorban Kossuth ragaszkodása miatt. 1848. december 31-én kapott szigorú parancsot a bizottmányi elnöktől a távozásra a főpénztárral, a pénzjegynyomdával és a szükséges minisztériumi 109 KLÖM XII. 500. * 110 A nádor saját kezű feljegyzése szept. 3-ról: István nádor ha. Miniszteri 1848:2366. sz. uitt az 1763/PM. számú előterjesztés, aug. 31. 111 Batthány min. eln. iratai 1848. szept. 14. 105/Pz. sz. 112 Duschek-per fol. 203., 314., utóbbi helyütt Kálosy József kihallgatása. 19* 291 1449 910 Ft

109