F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)

IX. Pénzügyminisztérium

(officium oeconomatus) változatlanul maradtak. A két utóbbi hivatal a főpénztár közvetlen irányítása alatt dolgozott. Személyzetük nem csökkent a korábbihoz képest. A főpénztárban főpénztárnok, ellenőr, pénztárnokok, számfejtők, pénztári tisztek, járulnokok, gyakornokok; a díjazó hivatalban beszedő, ellenőr, járulnokok; a gazdaságiban főtiszt, ellenőr, szolgák teljesítettek szolgálatot. A főpénztárban a kincstári utalványok kibocsátása idején, május 24-én, külön osztályt hoztak létre ezek kezelésére. Számfejtő Trattneck József pénztári tiszt lett.

97 A pénzügyhöz tartozott 1848. júniustól az azelőtt a helytartótanácsi iktató hivatal által kezelt letéteményi pénztár is, mégpedig az igazságügyi minisztertől került át.

98 Kossuth az illetékkiszabás terén új rendszert kívánt alkotni a kancellária és a bécsi udvari kamara gyakorlatának mintájára, de nincs nyoma, hogy ez megvalósult volna.

99 A taksajövedelem Magyarországon 1846-ban 160 854 konvenciós Ft volt.

100 Az udvari illetékhivatal a magyar kancelláriánál működött, s 1848-ban problémák merültek fel további sorsát illetően. Ez az illetékhivatal ugyanis a bécsi General Hoftaxamt szerves része, egyik osztálya volt; mind fegyelmi, mind számadási tekintetben az általános udvari kamarának volt alárendelve. Egy május 25-i királyi rendelet intézkedett, hogy a magyar illetékhivatal megfelelő személyzettel átkerül a magyar Pénzügyminisztériumhoz. Az elszámolásokat olyképpen kellett elvégezni, mint a pénzügy többi ágában, de itt április 11. volt a határnap; az ez előtt beszedett taksák a bécsi pénzügyi igazgatást illették.

101 Az illetékhivatali személyzet egy részét a bécsi külminisztérium vette át.

102 Az egyéb, nem számvevői segédhivatalok korábbi kamarai szervezete változatlanul fennmaradt. Április 23-án, a még létező kamarai elnökséghez írott rendeletében Kossuth e téren is kilátásba helyezte az átszervezést, erre azonban nem került sor. Az iktatói hivatalban az idős Perleberg Ferencet (Peyerl) korára való tekintettel nyugdíjazta, helyére iktatónak ideiglenes hatállyal Szmolka Benedek első iktatói tiszt került. A kiadói és irattári hivatal korábbi állapotában maradt; kiadó Steigel Antal, irattárnok Lassú István maradt. A levéltári hivatalt a kamarai időszak alatt tanácsos igazgatta, mellette allevéltárnok segédkezett. Kossuth nem tartotta szükségesnek, hogy egy tanácsost állítson e helyre, mivel — szerinte — „ily segédszakok vezérletével [ez] össze nem lévén egyeztethető"; igazgatóvá Czetz Jánost, a tanulmányi bizottmány volt első ülnökét nevezte ki. Az allevéltárnokot korára való tekintettel nyugdíjazta, feladataival az első sorjegyzőt, Bélik Mihályt 91 Pm, Só- és pénztári 1848:19. kfő, 207. tétel; KLÖM Xll. 186. (Itt tévesen Frattneck áll.) 98 Bejegyzés az iktatókönyvben, 1848. jún. 14-ről: Pm, Elnöki 1848:856. eln. sz. 99 Pm, Elnöki 1848:76. eln. sz. ápr. 23.; KLÖM XII. 62—63. 100 ÖStA Finanzmm. Nachlass Krauss 5) Beilag F) Ausweis I. 101 A Finanzministerium véleménye a magyar kancellária megszűnésével kapcsolatban. 6. pont. 1848. máj. 2.: Uo. 1848:236. FM sz.; Finanzmm. a General Hoftaxamthoz, jún. 14.: Uo. 1848:1474. FM sz. a magyar minisztériumot nem értesítették erről, tekintettel a beindult közösügyi tárgyalásokra. 102 KLÖM XII. 25.