F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)
IX. Pénzügyminisztérium
számvevősége volt. Főszámtiszt Schrazenthaler József, mellette bíráló számtisztek, segédek, gyakornokok dolgoztak. A pénztári szak a minisztérium egyik legfontosabb részlege volt. Az országos jelentőségű pénzkezelés itt összpontosult. Nemcsak pénzügyi, hanem az egész minisztériumra és a pénzgazdálkodásra vonatkozó adatokat lelhetünk itt az egyes kútfőkben. A sószállításiszak (jele: s. sz.) tisztviselői, tanácsosok: Láng György (sótermelés, sószállítás, máramarosi erdészet), Poszavecz Zsigmond (máramarosi és sóvári gazdászati ügyek, fiskalitások Máramarosban); titkárok: Gömöry Viktor, Marcher József, Molnár János; fogalmazók: Gaál József, Grulich Vince, Gerzon Antal, Nagy Ignác (az író), Lissák Ignác, Goczigh Ignác; valamint segédfogalmazók, gyakornokok. A szakosztálybeli számvevőség főtisztje Karge Ágoston, Petermayer Antal, illetve év végén Trettina János volt, mellettük segédszemélyzet dolgozott. A sóeladási (sóárulási) szak (jele: s. e.) hivatalnokai: tanácsos Trifunácz Pál (sóeladás minden tárgya); titkárok Olcs Alajos, Virták Károly; fogalmazó Christen Endre. A segédfogalmazók, gyakornokok mellett ezen a szakosztályon is működött számvevőségi szakszemélyzet, amelyet Weisz Ferenc főtiszt irányított. 72 A harmincadi szak hivatalnokai a kereskedelmi minisztériumból kerültek át 1848 végén, amikor a Pénzügyminisztérium az egész harmincadi kezelést megkapta. Tanácsos Keszlerffy János; titkárok: Kondé János, Filó Keresztély, br. Mednyánszky Edvárd (tb. titkár); fogalmazó Rácz Ede. Dolgoztak itt segédfogalmazók, számvevőségiek, köztük két főtiszt: Clima József és Girsik Ferenc. A szakosztálynak nem maradt fenn külön iratanyaga, annál is inkább, mivel a tisztviselők nem követték a kormányt Debrecenbe, s ott újra a pénztári szak vette át a harmincadi ügyek intézését. //. Az állami javak (fekvő javak) osztálya élén Ilkey Sándor állt. A kamarai gazdasági osztály (oeconomica) utóda, ennek jele például az iktatószámok jelében szereplő „gazd." rövidítés is. Az osztály munkájáról az iratok alapján nehéz képet alkotni, mivel nagyon kevés maradt fenn. Az osztályra nagy feladatként várt volna az uradalmi gazdálkodás átszervezése bérrendszerüre, 73 ami azonban hosszú időt igényelt volna. Ilkey osztályvezető a mellé beosztott Mérey Károly titkárral és Csanády György fogalmazóval szintén több szakosztályt irányított: a jogügyi-úrbéri (úrbérrendezési), bánsági, bácsi, óbudai, egyházi javak ügyeivel foglalkozó szkokat. A jogügyi-úrbéri szak (jele: gazd. A) feladata volt a földesurak kármenetesítése, az állami birtokokon a jobbágyrendszer eltörléséből fakadó problémák megoldása és az új helyzet szabályozása. Az ide beosztott hivatalnokok azonban többnyire 72 Kossuth tervei szerint a sóárulás rendszerét teljesen át kellett volna alakítani: KLÖM XII. 348. A só- és pénztári osztály 1848. dec. 5-i összlétszáma: 1 igazgató, 5 tanácsos, 1 segédtanácsos, 8 titkár (elnökivel együtt), 10 fogalmazó, 9 segéd, 4 főszámtiszt, 4 bíráló számtiszt, 32 számtiszt és segédszámtiszt, 3 írnok. OHB 1848:4644. eln. sz. 73 KH, 1848. júl. I.
