F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)

IX. Pénzügyminisztérium

igazgatási ügyei a kereskedelmi minisztériumot illették. A harmincadi és postaügyek egyszerű adminisztrációs tárgyait ugyanis azelőtt a helytartótanács végezte. A postajövedelmek tekintetében azonban az irányítás, az ügyvitel lényeges része a bécsi főposta-számvevőséghez tartozott. A magyar kormányszékek csak a postaépületek, a személyzet szempontjából gyakorolták intézkedési jogukat. A harmincadügyek kezelésére a Pénzügyminisztérium kezdetben nem szervezett külön osztályt, de még szakosztályt sem. A mindenes pénztári szakot elegendőnek tartotta erre a feladatra is (1848, 6. kfő). 1848 végén a Pénzügyminisztérium megkapta a harmincadügyek igazgatási ügyeit is a kereskedelmi minisztériumtól; ebben később sem történt változás. A jövedelmek a háborús körülmények között egyre csökkentek. 1846-ban Magyarország harmincadjövedelme 2 495 022 konvenciós Ft volt, 1847-re 2868 100 Ft-ot terveztek (ténylegesen befolyt 2 552 312 Ft), 1849-ben 131481 Ft 15 kr. folyt be.

67 A sóügyek minden fázisa: termelés, szállítás, kereskedelem, a Pénzügyminisztérium hatáskörébe tartozott. A só- és pénztári osztály keretében, a sóügyek fázisainak megfelelő szakosztályokban intézték az ügyeket. A sójövedelmek alakulására vonatkozó adataink: 1846-ban 5 573 077 Ft, terv 1847-re 5910400 Ft (ténylegesen befolyt 3 815 896 Ft), 1849-ben 786 367 Ft 40 kr. A postaügyek szerepeltek a közösügyi tárgyalások napirendjén, de a felek még az ügyek szétválasztásának kérdésében sem jutottak megegyezésre. Bécs nem adott át sem iratokat, sem személyzetet, emiatt az igazgatási ügyekkel foglalkozó kereskedelmi minisztérium nagy nehézségekkel küzdött. Postai bevételre csak az őszi szakítás után lett volna mód, de a postajövedelmek még békeidőben is csekélyek voltak (1846-ban: 80760 Ft, 1847-ben: 119 519 Ft). A postaügy 1848 végére az állam elsőrendű kérdésévé vált; ekkor került közvetlenül a Honvédelmi Bizottmány irányítása alá. 1849. május végén került a postaügy teljes egészében a Pénzügyminisztériumhoz, de iratai nem maradtak fenn. A számadások szerint az 1849-es postai jövedelem 160 Ft volt. Az uradalmak közül a kamarai, a korona-, a megürült egyházi és az elkobzott birtokok tartoztak a Pénzügyminisztérium kezelésébe. A jövedelemcsökkenés az úrbéri szolgáltatások megszűnése, a birtokigazgatási fegyelem lazulása miatt itt is érezhető volt. A magyarországi államjavak 1846-os jövedelme 2 311 283 Ft volt, 1847-re a tervezett összeg 2 264 442 Ft (tényleges befolyt: 2 363 763 Ft), a megürült egyháziak tekintetében 41 640 Ft volt. 1849. január 5.—augusztus 15. között az államjavak 54 391 Ft 50 kr.-t, az egyháziak 27672 Ft 28 kr.-t hoztak. Fentiek számvevőségi ügyeinek intézésére az átvett kamarai számvevőség szolgált. A gyakorlat a régi maradt; még a segédkönyveket is folyamatosan használták.

68 67 1 846-ra ÖStA Finanzmm. Nachlass Krauss 5) Beilag F) Ausweis I.; 1847-re, ápr. 20-i pénzügyi hivatalos jelentés: KLÖM XII. 54. 1849-re: Lukács 88—89. A további jövedelmi adatokra vonatkozóan is ugyanezek a források. 08 Vö. Fábiánné Kiss 1973. II. (Registrum des juridisch-geistlichen Departaments, 1841—1882. (E 704.) Lajstromkönyv a megüresedett egyházi javak ügyeiről.)