F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)

VIII. Belügyminisztérium

eljuttatták a Belügyminisztériumnak. A belügyminiszter válaszában továbbra is fenntartotta a pesti rendőri hivatal létrehozásának szükségességét, lényegében ugyanazokat az érveket sorakoztatva fel, mint a rendelet indokoló részében. Ragaszkodott hozzá, hogy semmisítsék meg a pesti elutasító határozatot; azt a városi hivatalnokot pedig, aki nem támogatná a rendőri hivatalt, fel kell függeszteni állásából.

129 A közgyűlés augusztus 3-i ülésén ebbe látszólag belenyugodott, de az ellentétek ezzel nem simultak el. Pest város egy későbbi, augusztusi közgyűlése újból sérelmesnek nyilvánította, hogy az országos rendőrség beleavatkozott a város hatáskörébe tartozó ügyekbe. A belügyminiszter ezt a városi rendeletet megsemmisítette arra való hivatkozással, hogy a rendőrség országos, s az országos érdekeket szem előtt tartva kölcsönösség alapján intézkedik.

130 A tervezett 1848—1849-es minisztériumi költségvetésben a rendőri költségek külön tételt képeztek. A budapesti hivatal személyi és dologi kiadásai az összes fővárosi és országos költséggel együtt 30000 Ft-ot tettek ki; ez az egész minisztériumi összegnek (822 000 Ft) alig 4 százalékát jelentette. Meg kell azonban jegyezni, hogy Szemere a Perczel által készített költségvetési javaslatot a budapesti hivatal vonatkozásában így is erősen megemelte: havi 900 Ft helyett 1283 Ft-ot kért a Pénzügyminisztériumtól. Perczel sem volt pedig óvatos a becslésekben. Összesen 4 írnokkal, 12 segéddel és 4 biztossal számolt. Magának bérkocsira csak egy hónapban 200 Ft-ot kért, „rendkívüli", pontosan körül nem határolt kiadásokra pedig havi 170 Ft-ot.

131 Az új pesti rendőrségnek hamarosan sok feladatot adott az országgyűlés. A tanácskozások alatti napokban az országgyűlés termein és udvarán kívül, ahol a Ház maga intézkedett, a városi hatóság kikapcsolásával, egész Budapesten felügyelt a budapesti hivatal. Munkájában segítették a városi biztosok és ifjak — utóbbiak a mesterlegények közül is kikerültek —, akik vitték a jelentéseket a város minden pontjáról. Maga a minisztériumi osztály naponta egyszer, reggel vagy este jelentett a miniszternek. Az alsó- és felsőház őrségét 50-50 nemzetőr látta el. Az országgyűlés megnyitásakor szintén a minisztériumi osztály pesti rendőrsége felelt a biztonságért. A budapesti hivatalban állandó ügyeletet tartottak. Szemere július 1én utasított a megjelent nyomdai termékek átvizsgálására.

132 A minisztérium sem engedhette meg a sajtószabadság címén, hogy a cenzúra nélkül megjelenő újságokban, röpiratokban stb. saját létének, intézkedéseinek, a magántulajdonnak a kritikáját jelentessék meg. Cenzúra volt ez is, csak „megfordított cenzúra"!

133 (Az ellenőrzésről a rendőri osztályban ma is meglevő számos nyomdai termék tanúskodik.) 129 Wildner I. 98—100.; Budapest Főváros Ita, Rendőri iratok 1848:128. sz.; Janotyckh 1851a II. 563. sz. 130 Janotyckh 1851a II. 585. sz.; Közlöny. 1848. aug. 25. 131 Bm. Elnöki 1848:447., 325. eln. sz.; 1848/49-i Mm, Vegyes Bm. 132 Bm, Elnöki 1848:325., 479. eln. sz. jún. 12., júl. 1. 133 Br. Jósika Samu erdélyi kancellár kifejezése gr. Teleki József erdélyi főkormányzóhoz írott levelében. Bécs, 1848. márc. 26. Bözödi 2. sz. 29.