F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)
VIII. Belügyminisztérium
A rendőri ügyekkel kapcsolatban 1848-ban felmerült a külön minisztérium gondolata, hasonlóan az egészségügyhöz, 122 ez azonban az elképzelés stádiumán nem jutott túl. Rendőrminisztérium elnevezéssel gyakran illették viszont Madarászék országos rendőri és postaosztályát, nemcsak a közvéleményben, hanem hivatalosan is. Ennek az volt az oka, hogy a Madarász-féle rendőrség határozott politikai fellépése, kiterjedt szervezete önálló minisztériumi szerepet kölcsönzött az osztálynak. Ők maguk egyébként foglalkoztak — tervük szerint — rendőrminisztérium felállításával. A belügyi rendőri osztálynak 1848-ban Zoltán János lett a felelős államtitkára, aki a minisztérium egész 1848—49-es korszakában irányította a rendőri ügyeket. Az ő irányítása alatt vezette az osztályt július 20-ig Perczel Mór tanácsos. A beosztottak: Hajnik Pál, Jászay Antal, Farkas János, Pászthory József, Bulyovszky Gyula és Faragó József. Az osztály 1848. április 30-án kapott először miniszteri utasítást. Előírta a miniszter a rendőrség országos szervezetére vonatkozó — már említett — terv készítését, a főváros rendjének, egészségi viszonyainak, a vetéseknek és a mértékeknek az ellenőrzését. Budapestről május 7-én külön értekezletet tartottak, mivel a főváros kiemelt szerepet játszott a belügyminiszter elképzeléseiben. 123 Május 17-én hevenyészett ügyviteli utasítás is született. Szemere elfoglaltsága miatt nem tudott tanácsüléseket tartani, de utasította a rendőri és a közigazgatási osztályokat, hogy ők együttesen naponta ülésezzenek a fontosabb ügyekben. Ezeken az üléseken Zoltán államtitkár is részt vett. A miniszter a saját maga által elintézett ügyeket is leküldte a két osztály ülésére, tudomásulvétel végett. Az ügyeknek 24—48 órán belül kellett elintéződniük; erre az államtitkár felügyelt. A kezdeti időkben a rendőrség feladata elsősorban a forradalmi Pest szemmel tartása volt. Ezt bizonyítja a budapesti alosztály júniusi megalakítása, a rendőrség feladatainak körvonalazása. Mindez közvetlen következménye az 1848—1849-es minisztérium és a pesti nép feszültséggel terhes addigi viszonyának. Az alosztály létrehozását politikai indokok sürgették, az alosztályt tehát méltán nevezhetjük a minisztérium érdekeiért küzdő politikai rendőrségnek. Már ezelőtt is történtek intézkedések Pest népének figyelésére, ellenőrzésére. A város kapitányának naponként — sürgős esetekben soron kívül — kellett jelentéseket küldeni a város hangulatáról és eseményeiről. A pesti nép által rendezett tüntetésekre válaszul a belügyminiszter április 20-án elrendelte, hogy a népgyűléseket 24 órával előbb be kell jelenteni. Rendbontás esetén fegyveresen oszlatták fel a tömeget. A népgyűléseket a Belügyminisztérim és az Igazságügyi Minisztérium közösen felügyelte. 124 Külön rendeletet kapott Pest és Buda 122 Pl. a Radicallap 1848. jún. 15-én, Rendőrségi ügye. vezércikkében követelte, éspedig Nyáry Pállal az élen. 123 1848/49-i Mm, Vegyes Bm.; Bm, Ált. iratok vegyes, iktatatlan, máj. 17. 124 Budapest Főváros Ita, Rendőri iratok 1848:92. sz. 1848. ápr. 28. A belügyminiszter a polgármesterhez. Pap I. 57—59.
