F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)

VIII. Belügyminisztérium

legfőbb hazai irányítója. E feladatát a törvényhatósági szervek igénybevételével látta el.

117 A korabeli gyakorlat és idevágó államigazgatási elméleti munkák a rendőrség feladatait sokkal tágabban értelmezték a mainál. Karvasy Ágoston, a F. List és A. Smith rendszerének alapján álló magyar közgazdász jellemzően mutatja be az erről vallott felfogást:

118 a rendőrség feladata a „közbátorság" (állambiztonság) és a „személyes bátorság" védelme. Az államot és polgárait egyrészt az emberek, másrészt a természeti elemek veszélyeztetik. Az emberek ártó cselekedetei részben „gonosz" szándékból, azaz „felforgatás", forradalom szervezése vagy lopás, rablás stb., részben vigyázatlanságból fakadhatnak, például balesetek. A policia rendeltetése, hogy ezeket a veszélyeket és háborításokat elhárítsa, következményeit megszüntesse vagy enyhítse, s mindezzel egyidejűleg igyekezzék elejét venni ezeknek a zavaroknak, például a magasabb műveltség terjesztésével, az elesettek — például a siketnémák és a szegények — felkarolásával. A rendőrség működési szférái: 1. Mivel a népesség számának, állapotának alakulása befolyással van a közállapotokra, van úgynevezett népességi policia, azaz vannak olyan elvek, amelyek alapján a rendőrség foglalkozik a népszaporulattal, ennek egészségi és anyagi feltételeivel, a demográfiai mozgás szabályozásával (például népességcsökkenés esetén szorgalmazza a bevándorlást, túlnépesedés esetén megnehezíti a házasodási, előmozdítja a kivándorlást). A népességi policia fontos gyakorlati eszköze az összeírások készítése. 2. A nép műveltségének előmozdítása. Vannak oktató, erkölcsre nevelő intézetek és egyéb olyan helyek és alkalmak, ahol a közgondolkodásra, közerkölcsre hatni lehet (mulatságok, színházak). Itt a rendőrségnek a bűnt megelőző feladata kerül előtérbe. Célja valláserkölcsi alapon álló, az államot tisztelő, „kilengésektől" tartózkodó polgárok nevelése az élet minden területén és minden életkorban. 3. A „szegényi policia" egyrészt gyámolítja a már meglevő szegényeket, másrészt igyekszik elejét venni az elszegényedésnek. Mi lehet az elszegényedés oka? Korhelység, balesetek, munkaképtelenség stb. És az elhárítás módja? Takarékpénztárak, biztosító intézetek, zálogházak, szegényházak stb. 4. A közbátorság védelme csoportosulás, forradalom esetén, illetve ennek megelőzése. A sajtó figyelése. 117 A helytartótanács rendőri feladataira a rendőri osztály ügykörének tárgyalásánál utalunk. Igen érdekes az a II. József korabeli, 1787—1788-as adat, amely egy költségvetési mérlegben szerepel. Eszerint a magyar kincstári jövedelmekből évente több ezer forintot fordítottak a magyar rendőri igazgatóság személyzetének fizetésére. Magyar kamara, Számvevőség. Nettozentralbilanz über das Hung. Kammerale für das Militairjahr 1787. Ausgabe, 1. Auf Besoldungen... der Hung. Polizeydirekzion: praelimináris összeg 4940 Ft + előző évi maradvány. 1788-ban: 5890 Ft + előző évi maradvány. 1848. júl. 3-án a bécsi Finanzminister havi 400 Ft díj megadását rendelte el Hollósy József directorfiscalisnak, miután a magyarországi rendőrhivatal megszűnt, s ő nyilván elvesztette állását. Széchenyi családIta, Széchenyi I. gyűjtemény 13. cs. Nevezett nem szerepel a tiszti névtárban mint kincstári ügyész, elképzelhető, hogy a titkosrendőrséghez tartozott. 1,8 Karvasy 1866. 5.; Karvasy 1843—1844. I. 87—163. 16* 243