F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)
VIII. Belügyminisztérium
csak május 8-ról kelt a kormányzóhoz írott tudósítása, amely szerint megkezdte működését. Ebben kérte, hogy tájékoztassák a minisztereket irányelveiről, programjáról, valamint kérte a volt belügyminisztériumi tisztviselők névsorát, korábbi rendeletek szövegét stb. 78 Régi belügyi hivatalnoka, Hajnik Pál rendőrigazgató Pestre ment, hogy ott végrehajtsa Szemere utasításait az egész minisztérium megérkezésének előkészítésére. Felül kellett vizsgálnia a minisztériumok, az országgyűlés épületeit és berendezését; rendelkeznie kellett a tisztviselők szállásáról és Budapest egészségügyi helyzetéről. 79 Május elején kezdődtek meg a kinevezések a Belügyminisztériumhoz, amely egészen június végéig húzódott el. Először a magasabb hivatalnokokat és a rendőrség embereit választották ki. A kinevezettek között egyaránt megtalálhatók a békepárt és az úgynevezett flamingó párt (baloldaliak) emberei: Kemény Zsigmond, Csengery Antal, illetve Rákóczy János, Dobolyi Sándor, Láng Ignác. Hangsúlyozottan az ország tudomására hozta a belügyminiszter azt, hogy tárcájához zsidók is alkalmazást nyertek. 80 Ahogyan szaporodtak az újjáalakult minisztérium ügyei, és közeledett a Pestre való visszatérés ideje, úgy kerültek fokozatosan vissza a debreceni igazgatási és rendészeti ügyek a városi hatóság kezébe, noha a minisztériumi rendőri osztály — élén Zeyk Károllyal — ott-tartózkodása végéig szintén figyelemmel kísérte ezeket; továbbra is az országos hatóság kizárólagos felügyelete alá tartoztak azonban az állami szállások iránti panaszok, az állami fuvardíjak ügyei. 81 A belügyi igazolások június 21-én zárultak le; ekkor közölte a Belügyminisztérium a Pénzügyminisztériummal alkalmazottai névsorát. Az eljárás során felfüggesztett három írnok közül kettőt június végén igazoltnak fogadtak el és újraalkalmaztak. 82 Az újjászervezett Belügyminisztérium főbb hivatalnokai — szám szerint 37-en, köztük a statisztikai hivatal tagjai — 1849. június 22-én délelőtt 10 órakor a státustitkári szobában tették le hivatali esküjüket. Ez a nap tekinthető az új Belügyminisztérium hivatalos születésnapjának. 83 78 Kormányzó, Elnöki 1849:6769. k. eln. sz. A máj. 11-i Közlönyben 9-i kelettel a Hirdetések között jelent meg tudósítása a miniszteri fogadóidőről és a hivatal helyéről. Naponta de. 11—12. között fogadott hivatalos ügyekben, magánosokat hétfőn, szerdán, szombaton 10—12 között. Zoltán naponta de. 10—12 között fogadott mind magán-, mind hivatalos személyeket. 79 Bm, Elnöki 1849:85. eln. sz. 80 A Közlöny, 1849. jún. 20-i száma közölte Barnai Ignác (titkár), Szegfy Mór és Heilprin Mihály (fogalmazó) nevét azzal a megjegyzéssel, hogy „ez utóbbi három Mózes vallását követők felekezetéből való". 81 Közlöny, 1849. máj. 16.; Szemere min. eln. iratai 1849:10. m. sz./212. sz. máj. 12.; Hajdú-Bihar m. Itár máj. 14.1125. sz. A minisztériumi gépezet beindulásáról tudósít Bulyovszky Gyula fogalmazó levele, amelyet feleségéhez, Szilágyi Lilla színésznőhöz írt Pestre: „... Bezzeg fiacskám, mióta Szemere miniszterem, van dolog reggeli 9-től l-ig, délután 3-tól 6-ig, 7-ig. Ki se fújhatjuk magunkat..." 1849. máj. 17.: Waldapfel 1950—1965. III. 358. 82 Bm, Elnöki 1849:291. eln. sz. jún. 21.; 358., 368. eln. sz. jún. 29. és 30. 83 Bm, Elnöki 1849:244. eln. sz. jún. 19-i körözvény.
