F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)
VIII. Belügyminisztérium
tagosítási és legelőelkülönözési térképeket, birtokosztályozási táblázatokat, területmennyiségi kimutatásokat, a választási lajstromokból a birtokmegoszlásra vonatkozó adatokat. 45 A többi szak feladatait elárulja elnevezésük, de tudunk több speciális feladatról: feljegyezték a névváltoztatásokat, felmérték a kereskedők és iparosok helyzetét, kimutatást készítettek a gyárakról és malmokról, külön foglalkoztak a főváros köz- és magánintézeteinek, társulatainak, egyesületeinek felmérésével. Ez utóbbiakra a miniszter azzal az elképzeléssel adott megbízást Bárándynak, hogy az adatok birtokában értően hozhatnak majd a polgárosulást előmozdító intézkedéseket. A hivatal számos olyan kimutatást készített, amit azelőtt a helytartótanács számvevősége állított össze; így conscriptio animarumokat, jegyzékeket az országból ki- és beköltöző bel- és külföldiekről. A népességi szaknak, amely az említetteket gondozta, igen sokrétű feladata volt. 46 A Belügyminisztérium fontolgatta, hogy célszerű lenne egy statisztikus állandó jelenléte a minisztériumban, hogy ne sikkadjanak el feljegyezni való információk az ügyintézés sodrában, ennek megvalósulásáról ismert adatunk nincs. 47 1848 végén a statisztikai hivatal teljesen széthullott, egyedül Kővári László ment Debrecenbe, s titkárként dolgozott a Belügyminisztériumban. Az 1849 júliusában történt újjászervezésig a hivatal nem is működött, s azután is csak néhány napig dolgoztak megfogyatkozott létszámmal. 48 A Belügyminisztérium fennhatósága alá tartozott az ekkor életre hívott hivatalos kormánylap, a Közlöny is. 49 Létrejöttéig a Pesti Hírlapban jelentek meg a hivatalos közlemények, amire április 16-án kérte fel a belügyminiszter Csengery Antal szerkesztőt. 50 Az első elképzelések szerinti Bajza József helyett a szerkesztői 45 A minisztériumok adatainak összegyűjtését elrendelő miniszteri utasítás: júl. 8. Bm, Ált. iratok 1848:5342. sz. Az elkészített felmérés csak összesített formájában ismeretes, amelyben sajnálatos módon az ügykezelési utasítások ismertetése nincs benne. Az erre vonatkozó statisztikai hivatali kérdőívet lásd például: Bm, Elnöki 1848:549. eln. sz. jún. 21. Az összefoglaló kimutatás több helyütt is megtalálható: Bm, Szemere miniszteri l.; Bm, Rendőri 1848:23. kfő, 11. tétel; 1848/49-i Mm. Vegyes Egész mm. A hivatal adatszolgáltatására példa: a miniszterelnök júl. 3-án kérte a kormányhivatalok, a törvényszékek, a főváros, az Akadémia, múzeum, egyetem, országgyűlés, felsőház, nádor udvara tisztségviselőinek névsorát, amit 5-én el is küldtek. Bm, Stat. hiv. iratai 160—161. sz. A térképtár létesítésével kapcsolatos egyik terv szerint a megyék jó térképeinek beszerzése a hivatal „legelső teendői közé tartozik". Torontál megye főispánjának, 1848. jún. 26. Bm, Stat. hiv. iratai 116. sz. Galgóczy Károly nemcsak a mezőgazdasági, hanem a népesedési szakban is dolgozott. Szinnyei III. 964—973. 46 Névváltoztatások feljegyzése: Bm, Ált. iratok 1848:367. b. sz. máj.; ipari stb. felmérések: Bm, Stat. hiv. iratai 1848:418. sz.; Csanád megyének erre beküldött válasza például 1849. jan. 4. OHB 717. Pz. szám; Közlöny, 1848. aug. 27. A belügyi számvevőség 1849. jún. 26-i összefoglalója a számvevői ügyek intézéséről. Sajnos, elmaradt a statisztikai hivatal által készített „táblás dolgozatok" teljes felsorolása. 1848/49 Mm, Vegyes Bm, 624—149/m. sz. 47 Bm, Stat. hiv. iratai 1848:839. sz. Zoltán János szept. 6-án részletes jelentést kért a hivatal munkájáról, de a válasz nem ismeretes. 48 A hivatalnak 3-4 irata maradt 1849-ből. 1849-ben tagok voltak: Fényes Elek igazgató, Bajkay Endre, Bárándy János, Galgóczy Károly, Jerney János, Kővári László rendes tagok, 3 somok és segéd: Piperkovich Péter, Rakita János, Várady Endre. 49 A Közlönyről önálló mű: Windisch. 50 PH, 1848. ápr. 18.
