F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)

VIII. Belügyminisztérium

minisztériumnál állást elfogadjanak.

23 Ezt az augusztus 15-i intézkedést közvetlenül az hívta életre, hogy a törvényhatóságoktól felküldött számadások a minisztériumnál elintézetlenül hevertek. Az intézkedés nem változtatott a helyzeten, mivel a „röghözkötés" és az ideiglenes, kinevezés nélküli vezetői megbízás továbbra sem tette érdekeltté a számvevőség beosztottait. Decemberre már ott tartottak, hogy több olyan pénzalap számadási munkáját, amit a Belügyminisztériumhoz osztottak be, a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium végezte el.

24 A számvevési munka a debreceni időszakban leállt, de talán új lendületet kapott volna a második minisztérium idején, ha lett volna elegendő idő.

25 1848- ban a belügyminisztériumi számvevőség feladatkörébe kerültek: a törvényhatósági háziadó- és árvaszámadások, egyes polgári alapítványok, testőrségi számadások, Erdély hasonló tárgyú számadásai, ami csak tervként szerepelt. A feladatkör 1849-ben kibővült az egészségügyi, nemzetőrségi tárgyakkal és egyéb vegyes feladatokkal. Az egészségügyi és nemzetőrségi számadásokat egyébként külön osztálybeli számvevők intézték. 1849- ben a terv szerint a következő részlegeket kívánták létrehozni a számvevőségen belül: L megyei és kerületi házi-, 2. városi házi-, 3. városi árvái-, 4. vegyes alapítványi-, nemzetőrségi- és egyéb számadásokat ellenőrző részlegek. Noha 1849-ből maradtak fenn számvevőségi iktatószámos iratok — például az említett tervezet is —, a belügyi számvevőség saját iratanyaga ma már nem rekonstruálható. Bővebbet csak az itt kezelt polgári alapítványokról tudunk, elsősorban közvetett adatok alapján.

26 Ezek voltak: polgári társulatok — az eltörölt polgári társulatok és Mária-egyesületek javaiból, 1791-ben az őrültek háza céljára (készpénzbeli értéke: 18 594 Ft — 1852-ben) Sigray — a pozsonyi Szt. Orsolya zárdában két nemes leány nevelésének céljára (1882 Ft) Győri árvák — eredetileg Mária Terézia által árvaházakra létesített alap, de a tőke csökkenésével árvák ösztöndíjára fordították (4791 Ft) siketnéma intézet — az 1800. november 1-én létesített váci intézet céljára (2900 Ft) Szécsény—Kollonits esztergomi érsekek a tőke kamatait szegények ellátására adták (1882 Ft; 1852-ben 220 főt láttak el évi 60 Ft-tal) felebaráti segéde Imi — (176 Ft) szülő- és lelencházi — (209 Ft) 23 Bm, Közig. 1848:76. kfő, 19. tétel. 24 Szász Károly az OHB-hoz dec. 18. OHB 1848:6122. eln. sz. Eszerint a VKM intézte az árvaházak, kórházak, zálogházak, siketnémák és egyes magánintézetek számadásait. 25 Az újonnan létesítendő belügyi számvevőség terve 1849. jún. 26-án kelt. 1848J49-Í Mm, Vegyes Bm. 26 Az alapok részletezését azért tartjuk fontosnak, mert a korabeli pénzügyi műveletek eléggé bonyolultak voltak a több minisztérium és pénztár között megosztott kezelés miatt. Az alapítványokat szintén több helyütt adminisztrálták. A közvetett adatokat az alapokról lásd: Palugyay 265—267. Az alapok 1849. jún. 15-i egyenlegéről szóló összefoglaló kimutatás: 1848/49-i Mm, Vegyes, Bm.