F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)

VIII. Belügyminisztérium

megkezdte, amikor a Miniszteri Bizottmány tagjaként Pesten működött. Jakab István helytartótanácsi tanácsossal például április 9-én tárgyalt a minisztériumi állásról. A többi hivatalnok kinevezése folyamatosan történt, és lényegében június elejére befejeződött. A Belügyminisztérium szervezete. A miniszteri iroda megfelelt az elnöki hivatalnak, csak a miniszterhez került ügyek intézésével foglalkozott. Az elnöki titkári tisztséget csupán 1849-ben töltötték be; 1848-ban fogalmazókat és segédfogalmazókat alkalmaztak itt. A minisztertanács által szorgalmazott, államtitkár által vezetett, szervezetileg különálló miniszteri hivatal létrehozására nem történtek lépések. Az államtitkárokhoz egyes osztályok tartoztak, amelyeket az osztályvezetőkkel együtt közvetlenül irányítottak. Kemény Dénes „politikai" államtitkár felügyelete alá tartozott az országlati osztály,

1 amelyet az első tervezetek közjoginak is neveztek. Az osztály hatáskörébe tartoztak az országgyűléssel kapcsolatos ügyek, a népképviseleti rendszer problémái, az országgyűlési választások, Partium, unió Erdéllyel, különféle határkérdések. A honvédelmi harc megindulása után, elsősorban 1849-ben, több, a harcokkal előadódott tárgykör szaporította az osztály teendőit és iratanyagát: honvédelmi ügyek, adományok, újoncozás, honárulók vagyonának lefoglalása stb. A belügyminisztériumi iratokon kívül e tárgykörökre felvilágosítást kaphatunk még az Országos Rendőri és Postaosztály, a Honvédelmi Minisztérium és az Igazságügyi Minisztérium irataiban rendőri, katonai, igazságügyi vonatkozásban. A törvényhatósági viszonyokról, a vidéki szervekről és eseményekről leginkább közvetlenül — a dolog természeténél fogva — a belügyi iratok tájékoztatnak. Noha a fentiek szerint az osztály elsősorban olyan ügyeket intézett, amelyeket az új politikai helyzet, az új kormányzat hívott életre, az országgyűléssel kapcsolatos ügyek zömét például részben a kancelláriától, részben a helytartótanács közigazgatási I. szakosztályától örökölte. A kancelláriától vette át a Belügyminisztérium az országgyűlés lebonyolításával kapcsolatos adminisztratív feladatokat, a helytartótanács közigazgatási I. szakosztályától pedig a következőket: kerületek ügyei; nemtelenek országos összeírása; országgyűlési adózások, országgyülésileg ajánlott segedelmek és az ezek iránti számadások. Feladatuk volt a meghívók szétküldése, a követek elhelyezése, az országgyűlési alkalmazottak felvétele és ezek felügyelete, az országgyűlés alatt a főváros rendjének biztosítása. A szállásmesteri teendők, valamint a rendészeti feladatok ellátását a rendőri osztállyal közösen végezték. A helytartótanácsi vármegyei osztálytól átkerült ügykörök: a vármegyék személyzeti és ezek fizetési állapotja; megyei hivatalnokok fizetése, jutalmazása és napidíjaik; orvosok, sebészek és bábák felvétele; a szegődött szolgák fizetése; új hivatalok behozatala; a kebelbéli osztálytól: a helytartótanács személyzeti és fizetési állapotja.

8 7 Az országlati osztály neve az irodalomban mindenütt országlászati néven szerepel a minisztériumi levéltár ismertető leltára, illetve az egykorú statisztikai összeállítás alapján. Az iratokban mindenütt csak országlati elnevezést találunk. 8 A helytartótanácsi osztályok ügyköre Fényes Elek egykorú összeállítása alapján: Bm, Szemere miniszteri I. (Ezt érdemes összehasonlítani az 1848-as anyag levéltári repertóriumában közölt kútfők