F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)

VII. „Király személye körüli minisztérium". Külügyminisztérium

amelyeket az iratkezelésben és az irattárban is elkülönítve kezeltek, nem esett szó. A tanácsülésekről fennmaradt egy jegyzék is az 1848. május 21. és október 8-a közötti időből. A tárgyalt ügyeket államtanácsosok — azaz osztályok —, ezen belül ülések szerint csoportosították. A miniszter, Esterházy lemondása után, szeptember 10-től több ülést összevontan jegyeztek fel egy-egy tanácsos tárgyjegyzékében. Az iratokat — a kancelláriai szokásnak megfelelően — nem kútfőtételes, hanem az iktatószámok sorrendjében kezelték. A mutatókönyvek ugyan eligazítanak, de az egy ügyre vonatkozó fázisokat nem egy, hanem több szám alatt lehet csak megtalálni. Az iktatás 1848. augusztusig a korábbi német nyelvű íveken folyt, valószínűleg takarékossági okokból. A történeti eseményeknek megfelelően az iktatás november 10-én megszakadt. Az 1849-es ügyvitelről csak annyit tudunk, amennyit a kevés számú irat elárul: az iratokat iktatták, s valószínűleg e rendben is tárolták őket, mert más jelzés nincs rajtuk. 1848-ban a bécsi kancelláriai épületek (magyar, erdélyi) adtak otthont a minisztériumnak; ezek ma a bécsi magyar követség szállását képezik. 1849-ben a fővárosban a pesti Szél utcai Oszvald-házban helyezkedett el a Földművelés-, Iparés Kereskedelemügyi Minisztériummal együtt. Később az Igazságügyi Minisztérium is ide költözött.

108 108 FIKM Elnöki 1849:86. eln. sz.; IM Elnöki 1849:90. eln. sz. jún. 7.