F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)
VII. „Király személye körüli minisztérium". Külügyminisztérium
próbálták a mindennapi munkához szükséges múltra vonatkozó adatokat megszerezni, illetve ideiglenesen kialakított új rendszer szerint dolgoztak. 64 A katonai kiadások tekintetében, Pulszky június 7-i összefoglalója szerint, a magyar kormány elzárkózott az ez irányú tárgyalásoktól, noha Ausztria ismételten fel akarta venni a tárgyalási pontok közé. A magyar kormány kijelentette, hogy — figyelemmel kísérve a német birodalmi gyűlés ezutáni rendelkezéseit — az addigi rendszer mellett marad, vagyis, tekintet nélkül a katonaság nemzetiségére, csak olyan katonai egységek ellátásáról gondoskodik, amelyek Magyarországon és a kapcsolt részekben állomásoznak. 65 Az osztrák—magyar megbeszélések menetére, amelyek 1848 őszéig alig jutottak túl a kezdeti stádiumon, jellemző volt a magyar kezdeményezés és az osztrákok halogató taktikája. Ezt Sieghart is megállapította. 66 A halogatás egyik sikeres eszköze volt az osztrák delegátusok váltogatása, akik megbízásuk után mindig újra indították az ügyeket. Az osztrák Pénzügyminisztérium első jelöltje — mint említettük — május 26-i megbízatása szerint Münch-Bellinghausen Finanzministeriums-Sektionschef und Vize-Prasident volt, akit azonban betegség miatt az ugyancsak FM-Sektionschef Burgermeister váltott fel június 2-án. Instrukciója is e napon kelt, mint ahogy Münch is megbízásával egyszerre kapta azt meg. 67 Pulszky a Burgermeister kijelölését tudató átiratra azonnal, június 2-án válaszolt és 5-ét jelölte meg az első tanácskozás időpontjául. 68 Az osztrákok a magyar minisztérium elzárkózása ellenére próbálkoztak hadügyi tárgyalóbiztos kijelölésével is. Trattnern lngeneuroberst, hadügyi 3. referens június 7-én találkozott Pulszkyval a tárgyalások menetének megállapítására, de ő — kormányutasítása értelmében — elzárkózott a további találkozások elől. 69 Burgermeister és Pulszky június 5-én találkoztak először és utoljára. Az osztrák küldött állítása szerint instrukció nélkül lévén, csak Pulszky fejtette ki álláspontját, majd 7-én írásba is foglalta ezeket. Mint említettük, Burgermeisternek utasítása volt Krauss minisztertől, ezért e körülményben a halogatás másik eszközét kell 64 Krauss Esterházynak, máj. 13. Király személye kör. mm, Általános 1848:441. sz.; Ambrus Mihály jelentése a postaügyről a Honvédelmi Bizottmánynak, nov. 2. OHB 1848:2160. eln. sz. A postai ügyben történt előleges bizottsági tárgyalások során Klauzál nem volt megelégedve Brillmayer munkájával, aki — a bizottsággal együtt — belement az osztrákoknak egy közös központi postai szerv létrehozására irányuló elképzelésébe. Klauzál az 1848:111. tc. alapján tiltakozott ez ellen. Klauzál Esterházyhoz, aug. 24. FIKM Elnöki 1848:1139. m. sz. Mind a vámügyre, mind a postaügyre részleteiben a kereskedelmi minisztériumnál térünk ki. 65 Még a Pénzügyminisztériumnál is szólunk erről. 06 Sieghart 175. 67 Münch instrukcióját Sieghart 175—176. idézi, kelet nélkül. Eredetije: ÖStA Finanzmm, 1848:1253. FM. sz. máj. 26. Krauss értesítése Esterházynak és instrukciója Burgermeisternek egyaránt jún. 2-án kelt. Előbbi: Király személye kör. mm, Elnöki 1848:115. eln. sz., utóbbi: Sieghart 305—306. Ungár 604. Sieghart alapján, tévesen csak egy delegátust említ, Münchöt, aki nem is tárgyalt Pulszkyval. 68 Király személye kör. mm, Elnöki 1848:115. eln. sz. 69 Uo. 1848:162. eln. sz. 1848. jún. 4. Bécs, Latour Pulszkynak. Közvetlen adatunk nincs a katonai témájú tárgyalások elmaradásáról.
