F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)

VII. „Király személye körüli minisztérium". Külügyminisztérium

Ismét tény, hogy a külügyekre vonatkozó 1848—1849-es iratok nagy része elpusztult. Maga a kormány volt az első, amely a bukás közeledtével sokat megsemmisített.

10 Az is valószínű, hogy igen lényeges ügyekről, megállapodásokról eleve nem készítettek feljegyzést a titoktartás okából.

11 Mindez a fenti probléma megnyugtató tisztázását nagyon nehézzé teszi. A magunk részéről úgy találjuk, hogy ha nem is volt a mai értelemben külügyi a bécsi magyar minisztérium, mindazokat az ügyeket, amelyek a külföld vonatkozásában felmerültek, itt intézték. A névhasználat problematikájához hozzá kell fűznünk azt a lényeges körülményt, hogy maga herceg Esterházy a következő szövegű pecsétet használta az első perctől fogva: „Magyar külügyminiszter pecsété 1848". A minisztériumén ez állt: „A magyar külügyminisztérium pecsété".

12 Ez a probléma egyik oldala. A másik az, hogy annak ellenére, hogy a törvények szerint nem volt magyar külügyminisztérium, kezdettől voltak önálló magyar külügyi törekvések. Ez nem is lehetett másként, ha — amint Kossuth is — az 1848-as törvényeket (nem a 13. §-t) szó szerint vesszük. Ha Magyarországot önálló, független és felelős minisztérium igazgatja, ez alól a külügyek sem lehettek kivételek. Tény, hogy ezek a törekvések nem ebből a bécsi „kül"-minisztériumból indultak ki, amint az is tény, hogy határozott elvi megalapozást és gyakorlati lehetőséget az udvari kötelékektől szabad Honvédelmi Bizottmány és a második minisztérium idején kaptak. Egyébként a bécsi magyar minisztérium megszüntetése, 1848. november 13. után egészen 1849. május 2-ig nem is volt magyar külügyminisztérium; ezeket az ügyeket csakis a bizottmányon belül intézhették. 1. A BÉCSI MAGYAR MINISZTÉRIUM HATÁSKÖRE ÉS SZERVEZETE. SZEMÉLYZET. KÖLTSÉGVETÉS. A MINISZTER: HERCEG ESTERHÁZY PÁL A Batthyány-kormány nagy súlyt helyezett arra, hogy a bécsi miniszteri posztra olyan személyt nyerjen meg, aki elfogadható mind az osztrák udvar, mind az európai hatalmak számára. Herceg Esterházy Pálban vélték megtalálni azt, aki elég nagy diplomáciai múlttal és tekintéllyel bírt ahhoz, hogy az új magyar kormány képviselője előtt ne záruljanak be a fogadótermek ajtói. Bizonyos liberális hajlamról is beszéltek vele kapcsolatban; legalábbis emiatt hívta haza 1842-ben Londonból Metternich kancellár.

13 10 Waldapfel 1962. 200.. 11 Hajnal ez irányú megállapítása. Analógia is rendelkezésre áll: Duschek szerint az ugyancsak bizalmas és fontos fegyverügyletekről is elsősorban szóbeli megállapodások, megbeszélések voltak. Duschek-per fol. 567. 12 A miniszteri pecsét látható pl.: ÍM Vegyes 180—185. sz.: Hm, Biztossági 1848:73. kfő, 3. tétel, máj. 24-i 559. küm. sz. Az elnöki hivatal számára készítendő pecsétről történt intézkedés jún. 16-án. Király személye kör. mm, Elnöki 1848:297. eln. sz. 13 Hajnal 26.