F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)
VI. Az erdélyi államigazgatási és igazságszolgáltatási szervek 1848—1849-ben. A magyar minisztérium területi illetékessége
itteni szintig. A kormányszéki ügyeknek (gubernium, kincstartóság) a magyar minisztériumhoz kell kerülni, de a királyi tábla meghagyandó, „sőt, ha tanácsosnak látszik, ideiglenesen egy főtörvényszéket is [kell] alakítani, mely az ország hétszemélyes táblájának integráns része gyanánt tekintetvén a folyó perekre nézve ideiglenesen Kolozsvárott consideáljon". Csány kiadta a rendeletet a törvényhatósági magasabb fizetésekről; 54 helybenhagyta a Bem által foganatosított tisztújításokat, és kezdte a megyéket a magyarhoniak mintájára átszervezni. Utóbbi március 29-én, Belső-Szolnokkal kezdődött meg. Horváth István ezt később, egy júniusi jelentésében „nominaliter" végrehajtott átszervezésnek minősítette. 55 A szász helységek felett megszüntette az inspektorátusságokat; április 16-án egy rendőrség kezdte ott meg a működését, amely többek között vagyonelkobzásokat hajtott végre. 56 Intézkedett az erdélyi alsófokú büntetőbíróságokról és a fellebbezés módjáról, mivel a háborús viszonyok miatt a bíróságok nem működtek. 57 Az erdélyi királyi ítélőtábla személyzetét kicserélte és kibővítette, 58 a sok problémát okozó kolozsvári feltörvényszék szervezését elkezdte. Ez részben — amint erről szó volt —, a bűnfenyítő perekre nézve meg is alakult és működött. Az erdélyi kormánybiztos Horváth István véleménye szerint a régen az udvari kancelláriánál és a gubernium keretében intézett perek ellátására nézve nem volt sürgős az intézkedés 1849 nyarán (azaz a hétszemélyes törvényszék erdélyi osztályának megalakítása); félszabályok alkotását pedig nemhogy nem tartotta célszerűnek, hanem kifejezetten károsnak ítélte meg. A háborús viszonyok közepette szabályszerű ülések tartására amúgy sem kerülhetett volna sor. 59 A pénzüggyel kapcsolatos Csány-féle intézkedésekről Kossuth Duschekhez április elején írott leveléből értesülünk, amelyben a kincstári igazgatás átszervezési kérdéseit elemzi. 60 Csány újjászervezte a tisztviselői kart a harmincadigazgatás, a sóügy hivatalaiban; Kossuthnak még a tisztviselői jegyzéket is megküldte. A közpénztárakat állami felügyelet alá helyezte, a fő pénzügyi hivatalokat (főposta, tartományi biztosság, főpénztár) Kolozsvárra telepítette és a lottót megszüntette. 54 „... láttam az itteni fizetések schémáját — valóságos satyra — nálunk egy 4 lovas kocsisnak igen sokkal több fizetése van — Szegény Erdély!..." 1849. február 3-i jelentés Kossuthhoz Csánytól. OHB 1849:1512. eln. sz. 55 IM Állad, titkári 3503. sz. 1849. júl. 2. 56 Kővári 215—217. 57 Közlöny. 1849. febr. 23. 58 OHB 1849:2778. eln. sz. d. n.; Kormányzó, Elnöki 1849:6206., 6468. eln. sz. április 24., 29. Kolozsvár. 59 Csány még máj. 8-án is azt írta Kossuthnak: „... óhajtottam volna a felsőbb ítélő széket megalakítani — mindig rendeletedre várom, ha még ma e tárgyban valami tőled érkeznék — megalakítanám azt." Kormányzó, Elnöki 1849:6848. eln. sz. Miután Szentiványi Károly kormánybiztost a miniszterré kinevezett Csány helyett máj. 6-án Erdélybe küldte a kormány — ahová 9-én érkezett meg —, valószínűleg ő fejezte be a szervezési munkát. Varga Endre 1974. 148. höl Csánynak tulajdonítja a szervezést, hol Vukovicsnak. Horváth István jelentése, 1849. július 2.; Im Állad, titkári 1849:3503. sz. 60 OHB 1849:4210. eln. sz. ápr. 5. Nagykáta; KLÖM XIV. 823—825.; Kővári 215.
