F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es magyar minisztériumok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 7. Budapest, 1987)

VI. Az erdélyi államigazgatási és igazságszolgáltatási szervek 1848—1849-ben. A magyar minisztérium területi illetékessége

csak a fenti, december 22-i rendelet intézkedett.

48 December 22-én kelt a Geringert Erdélybe császári biztosként kiküldő rendelet is. Schwarzenberg herceg és Stadion gróf nagy reményeket fűztek hozzá. Ő lett volna az összekötő a Puchner vezette erdélyi katonai vezetés és az osztrák minisztérium között.

49 A magyar katonai sikerek Erdélyben áthúzták az osztrák törekvéseket. December 25-én Bem visszafoglalta Kolozsvárt, majd további sikerei biztosították, hogy az erdélyi kormányszékek sorsáról ezután a magyar kormány, az OHB intézkedjék. A Vay Miklós örökébe december 19-én lépő Beöthy Ödön teljhatalmú biztos 1849. január 2-án tett jelentést a gubernium feloszlatásáról, azzal, hogy az árvák és alapítványok ügyeivel foglalkozó osztályt egyelőre kénytelen volt meghagyni.

50 A feloszlatás ténye az ő nevéhez kapcsolódik, de Erdély igazgatásának átalakítása terén a legtöbb munkát a Beöthyt felváltó kormánybiztos, Csány László fejtette ki. Kossuthtal állandó levelezésben, együtt töprengtek a megoldás lehetséges változatain.

51 Kossuth január 27-i levele, az egészségi okok miatt lemondott Beöthy helyére lépő Csány ügyviteli utasítása: „... az nem elég, hogy Erdély fegyvereink által visszafoglaltatott, hanem az uniónak még ezután kell igazán valósíttatni, s a különböző népfajok társadalmi mint politicai életébe beolttatni, hogy így a közigazgatás viszonyai a magyar kormányzati rendszerbe részint pedig amennyiben természetök a különböző népek belső életéből folyó sajátságos színezetűek s komoly következmények nélkül nem illethetők lennének — ahhoz idomíttassanak..."

52 A cél tehát mindenképpen az volt, hogy Erdélyt a magyarországi viszonyoknak megfelelően szervezzék át. Kossuthot többek részéről — például Szemere Bertalan, Kemény Zsigmond — érték vádak, hogy túl könnyelműen vette az erdélyi átalakítás lehetőségeit, s ezt elsősorban annak az április 13-án tett kijelentésének köszönhette, amely szerint: „Erdélyben könnyű mindent elintézni — ott tabula rasa van."

53 Nem szabad elfelejteni, hogy az unióbizottság maga mondta ki a magyarországi viszonyok szerinti átalakítás szükségességét Erdélyben, és hogy Kossuth is tisztában volt az ottani helyzet bonyolultságával. Erről az említett január 27-i, Csányhoz küldött utasítás is tanúskodik. Kossuth Csány figyelmébe ajánlotta a rosszul, még a magyarországiaknál is rosszabbul fizetett törvényhatósági tisztviselők fizetésének emelését, legalább az 48 Az e rendelet végrehajtásáról szóló Puchner-jelentés dec. 26-án szerepelt a minisztertanács napirendjén. ÖStA MR-Aktén 1848:3004. sz.; ÖStA MR-Prot. 1848. dec. 26. fol. 359. 49 Részfeladatai voltak: /. A városok állandó kapcsolatának megteremtése az osztrák minisztériummal. A városok ugyanis igen sok ötlettel és kívánsággal szolgáltak az akkori osztrák intézkedésekhez. 2. Felügyelet Erdély „tartomány-állapotának" fennmaradására; ötletek szolgáltatása áz adminisztráció javításához. ÖStA MR-Aktén 1848. dec. 21—22. 1848:3009. sz. 50 OHB 1849:224., 229. eln. sz.; Szabó 1948. 117—118. 51 Csánynak tulajdonítja a gubernium feloszlatását: Bözödi 10. " OHB 1849:1079. eln. sz. 53 OSzK 1848—1849-es iratok 7. fol. 9. (1849. május vagy június) gépelt másolat. Az erdélyi kormánybiztosok feladatairól. 12* 179