Trócsányi Zsolt: Erdély központi kormányzata 1540–1690 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 6. Budapest, 1980)
III. A fejedelmi kancellária
részéhez. A felemelkedés első lépcsőjén hosszabb kitűnő szolgálattal kellett bizonyítania képességeit. 5. A szolgálati évekkel kapcsolatban még egy vizsgálatot érdemes elvégeznünk. A nagyobb kancellária írnokainak 11%-a az, amelynek szolgálata e hatóságnál s e beosztásban több mint 10 év. Tanulságos megvizsgálnunk: hogy oszlanak el e személyek a korszak egyes szakaszai közt? 1559—1570: 3 (Csanády János 1559—1569, Csanády Demeter 1559—1570, Tolnay Miklós deák 1559—1569). 1571—1605: 6 (Dési István 1599—1610, Dombay Máté 1590—1600, Horváth Imre 1577—1590, Kolozsvári Bálint 1578—1589, Kolozsvári János 1572—1586, Zilahy János 1572—1595). 1606—1630: 13 (Barkay Ambrus 1606—1616, Dengelegi Balázs 1622—1633, Gyarmaty Ferenc 1607—1619, Karkay János 1607—1619, Kuthy István 1608—1631, Márkosfalvi Márton 1619—1630, Patkó János 1611—1624, Pécsi János 1622—1632, Sárdi János 1607— 1620, Szentmihályfalvi András 1616—1631, Szigethy István 1607—1622, Thoroczkay András 1599—1618, Zámbó Mihály 1607—1619). 1631—1660: 14 (Árkosi Mihály 1641—1655, Beszerményi István 1650—1660, Brassai János 1641—1655, Ferencz Gábor 1641—1652, Gazdagh Sándor 1641—1651, Miskei István 1631—1643, Raffay Tamás 1647—1660, Samarjai Péter 1641—1651, Sámsondi Mihály 1631—1641, Szakácsi Péter 1641—1652, Szaniszlai Mihály 1638—1650, Székely Mózes 1650—1664, Torjay György 1631— 1641, Váradi Pál 1632—1648). 1661—1690: 16 (Almási István 1667—1678, Árkosi János 1663—1675, Erdős Mihály 1664—1678, Érsekújvári, Mihály 1666—1676, Illyefalvi Mihály 1667—1678, Hlyei László 1670—1683, Inczédi György 1672—1686, Panithi János 1672—1685, Pávai János 1661—1673, Pelsőczi Barnabás 1675—1689, Szegedi János 1669—1685, Szentkirályi Balázs 1659—1678, Szilágyi Mihály 1679—1689, Tarpai Mózes 1677—1690, Újváry András 1662—1678, Vasvári Mátyás 1672—1689). Tekintsünk el most a pár éves ,,átnyúlásoktól" egyik időszakból a másikba; ezek az általános képen nem változtatnak, hisz mindenkit oda soroltunk, ahová szolgálatának zöme esik. Nos, az 1559—1570-es időszakot tulajdonképpen kívül hagyhatjuk a vizsgálaton, hisz ez évekről még eléggé szórványos adataink vannak. Annál feltűnőbb viszont az 1606 és 1630 közti negyedszázad túlsúlya (25 évre 13 személy), a többi időszakokkal szemben (Apafi 30 évére 16, a két Rákóczi György és az uralmi válság ellenfejedelmeinek ugyancsak három évtizedére csak 13, a Báthori-korra csak 6), annál is inkább, mert láttuk, Bethlen Gábor uralma alatt a nagyobb kancellária írnokainak száma szembetűnően visszaesik. Kisebb létszám,
