Trócsányi Zsolt: Erdély központi kormányzata 1540–1690 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 6. Budapest, 1980)

III. A fejedelmi kancellária

11SÍ 1670 (a dési nemesek közül soknak volna pénze lóra, mégse szereznek be): A-gy. 1670. (Béldi Pál 1. Apafi Mihály. 1670. január 2.) l|M 1645 (Zsoldosaüitas engedélyezései: K-lt. 11. 152; 1681 (gyalogállitasi kötelezettség csökkentése): MS-gy. (Gyerőffy György- I. Apafi Mihály. 1681. július). Ii«? 1544: Hurm. XV/1. 438—9; 1563: Hurm. XV/1. 584—5 (aranybányászok aknavájáshoz); 1596: MVH 105—5 (mészárosok, kovácsok, vargák, kerékgyártók, borbélyok, ácsok, szíjártók, lakatosok, kötélverők), 107—7 (mészárosok); 1600: Hurm. XII. 986 (borbélyok, kovácsok, kerekesek, szabók, szűcsök, vargák, lakatosok, szíjártók); 1601: Sz: U VI. 14 (ácsok, kerekesek, kovácsok, borbélyok, lakatosok, kötélverők, mészárosok, szabók); 1681: Sz: U VI. 1432 (Szeben Naláczi István főudvarmesterhez fordul: ne kelljen asztalost, esztergályost küldeni a táborba). H86 1600: V: D VI. 84—5; 1606: MS-gy. (Thamás Pál stb.—Bocskai, 1606. szeptember 1.); 1632: SzO IV. 241—2; 1645: RAKL: Tgy (az ifj. Rákóczi György- Belső-Szolnok megye. 1645. május 24.); 1658: Kv. II. 155, MVH 274 f; 1659: Kv. III. 454; 1664: Gyfv: Ly 11: Folyamodványok Apafi Mihályhoz (Gáspár Ferenc—I. Apafi Mihály, a fejedelem 1664. augusztus 1-i resolutiójával); RAKL: Tgy (I. Apafi Mihály—Háromszék, 1664. szeptember 19.); 1669: SzO IV. 306—7; 1679: Gyfv: Ly 23 (Bíró Ferenc—I. Apafi Mihály, a fejedelem 1679. március 4-i resolutiójával); 1686: SzO VI. 399—400. 1187 1 643: MTgy 1892:8/1. Rákóczi György—Nagy Pál, 1643. május 17.); 1656: Dés 438—9; 1658: Kv. III. 371, 419, 429; 1681: K.B-lt. (Bethlen Gergely—I. Apafi Mihály, a fejedelem 1681. május 4-i resolutiójával). 1188 1638 (körrendelet az Aranyosszékből elköltözött katonáskodó székelyek felkutatására): SzO IV. 267—8; 1642 (katonáskodó személyek jobbágyságra kötésének eltiltása): SzO VI. 171—2; 1646: MTgy 1909:63 (I. Rákóczi György 1646. június 21-i, 29-i és július 19-i, továbbá az ifjabb Rákóczi György 1646. június 25-i rendelete Udvarhelyszékhez: tartsanak vizsgálatot a székben ingatlanokat eladó s vevő személyek iránt. ill. arra nézve, hogy a szék tisztjei nem hagytak-e pénzért otthon hadiszolgálatra alkalmas személyéket); 1647 (lellepes hadban szolgáló székelyek telkének eladása ellen): MVH 266 a. "89 1687: A-gy. 1687. (I. Apafi Mihály—Marosszék, 1687. augusztus 11.: udvari hópénzes székely gyalogjainak családjára ne rakjanak terheket). H90 Mustrát mindhárom natio hadköteles állománya felett tartottak. A mustrával kapcsolatos fejedelmi rendelkezések legnagyobb része csak a szemle kötelezettségét írta elő, vagy annak időpontját jelölte meg; így ezek jelzetszerü ismertetését nem tartjuk szükségesnek. Különleges eseteknek számítottak az olyan rendelkezések, amelyekben azt közölte a fejedelem, hogy a megmustráltak egy része mindjárt táborba is száll majd (1617: EOE VII. 438—9), jobb lovasok és gyalogok kiállítására int birtokost (Bethlen Gábor— Prépostvári Zsigmondné, 1619. augusztus 29.), jelzi, hogy maga tart szemlét, s egyben elrendeli, hogy a lovasok színes köpenyben jelenjenek meg(I. Rákóczi György 1632. február 4-i pátense Háromszékhez — MTgy: Érdy), vagy amelyben székely szék főtisztje tesz felterjesztést a lajstrom hibáiról (1635: TT 1895: 421). H9i A hadkészültség elrendelése azt jelentette, hogy egy-egy törvényhatóság hadköteleseinek olyan felkészült állapotban kellett lenniük, hogy újabb rendeletre azonnal táborba szállhassanak. Az országgyűlés is hozhatott törvényt vagy határozatot a készültségről, többnyire azonban a fejedelem intézkedett erről kancelláriája útján. Ezek a rendeletek általában nem tartalmaztak mást, mint a készültsági állapotba helyezés puszta tényét; így ismét csak nincs szükség jelzetszerü ismertetésükre — annál is inkább, mert viszonylag igen nagy mennyiségben maradtak ránk. 11

92 A hadba vonulást elrendelő fejedelmi parancsok legnagyobb része szintén nem tartalmazott mást, mint a táborba szállás tényét, a tábor helyét s az odaérkezés határidejét (vagy dátum közlésével, vagy annak jelzésével, hogy ez azonnal történjék meg); így ezek jelzetszerű ismertetésétől is eltekinthetünk, mennyiségükre való tekintettel is. Emlékezzünk meg azonban olyan esetekről, amelyekben a fejedelem részleges felkelést rendel el (1618: TT 1885: 456—7), vagy éppen az általános gyakorlatnál szélesebb körű hadba vonulást parancsol (1601: a föld népe felét vegyék fel: Hurm. XII. 1208), a felkelt hadkötelesek egy részét visszahagyja város őrzésére (1562: BrÁL—Pr et I 492; 1564: BrÁL—Pr et I 502), hiány pótlására szólít fel törvényhatóságot (1601: Hurm. XII. 1183), katonák újrafelszereléséről vagy felváltásáról gondoskodik (1645: TT 1893: 321—2). u 93 Ez esetben is szükségtelennek látjuk az iratok jelzetszerű ismertetését — mennyiségi okokra való tekintettel is, de amiatt is, hogy specifikumokat nem tartalmaznak.