Trócsányi Zsolt: Erdély központi kormányzata 1540–1690 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 6. Budapest, 1980)
I. A fejedelmi tanács
(a törvényhatósági főtisztek mellett) a hűségesküre érkező moldvai követek fogadásán. 563 Bethlen Gábor alatt a tanács diplomáciai funkciójával is elsősorban uralkodása elején találkozunk. 1614 nyarán a fejedelem tudomására jutván, hogy Thurzó György nádor a császár rendeletére „a törökkel való frigy tartás felől" hirtelen országgyűlést hívott össze Pozsonyba, „mellettünk levő tanácsinkkal" Kovacsóczy Istvánt (a majdani kancellárt) küldi fel a magyar országgyűlésre. 564 1615 decemberében a Tom§a moldvai fejedelmet elűző Alexandru Movilä-Vodä az erdélyi fejedelmi tanácsot is megkeresi: ne fogadják be menekülő elődjét; a levélre azonban (a tanácsurak nagyobb része a fejedelem engedelmével haza oszolván az ünnepekre) Péchi Simon kancellár egymaga válaszol, jelezve, hogy a Gyulafehérvárott lévő tanácsurak egyetértenek válasza irányával. Minthogy azonban maga Bethlen is ír Movilá-nak, Péchi levelét kettősen is csak diplomáciai udvariassági gesztusnak tarthatjuk. 565 Kérdés, hogy mennyire érdemi vagy formális az a tevékenység, amelyet a tanács 1618 nyarán a délnyugati hódoltsági területtel kapcsolatos vitában kifejt — elképzelhető, hogy Bethlen csak valamilyen megtévesztő szándékkal hivatkozik a tanácsra. A fejedelem ti. Kemény Boldizsárt küldi a temesvári pasához; az Zeffer agát küldi vele együtt Gyulafehérvárra. Bethlen visszaérkezvén székhelyére, „tanácsinkkal beszélgetvén" visszaküldi a két követet. Minthogy pedig a pasa új javaslatokat tett Kemény Boldizsár útján a hódolás állapota felől, ezekre Bethlen nem ad közvetlen választ, hanem „tanácsinkkal arról beszélgetvén" postán magához rendeli Petneházy Istvánt, s biztosok útján kivizsgáltatja Lippa, Jenő, Gyula környékének hódoltsági állapotát. 566 Innentől kezdve már csak akkor van szó a tanács diplomáciai tevékenységéről, amikor 1621 nyarán a szultán és a nagyvezér élést követel a török táborra (fizetséget ígérve érte), s Bethlen István gubernátor az Erdélyben lévő tanácsurak elé viszi a dolgot, azok pedig úgy látják, hogy igyekezni kell a török kedvét keresni, így Bethlen István körrendeletet is ad ki az élés vitel ügyében. 567 Amit ezen túlmenőleg tudni lehet a fejedelmi tanács e korszakbeli konkrét szerepéről, az néhány, eltérő súlyú, egyedi ügy ellátása. 568 Mindaz, amit az 1540 és 1629 közti időszakról (a fejedelmi kor nagyobb feléről) elmondhattunk, a források szegénysége miatt töredékes, mozaikszerű. A további időszakok bővebb adatanyagának világánál azonban az itt elmondottak is további értelmet nyernek. 2. 1629—1630 Azt már e fejezetünk egy korábbi szakaszában (20. 1.) jeleztük, hogy 1629— 1630-ban, Brandenburgi Katalin uralkodásával, a törvények értelmében lényegében tanácsi kormányzat lépne életbe; ismertettük a tanács ekkor gyakorolt hatáskörére vonatkozó rendelkezéseket is. Ami viszont a tanács konkrét ügyködését illeti, annak alig van nyoma. 1630 februárjában foglalkozik a kolozsváriak harmincadkiváltságaival 569 s egy birtokperrel, 570 az év augusztusában egy végrendeletet erősít meg. 571
