Trócsányi Zsolt: Erdély központi kormányzata 1540–1690 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 6. Budapest, 1980)
IV. A központi kormányzat egyéb szervei
S a további pálya? Az utak egy része felfelé visz. Alvinczié mellett ideszámít Kendié is; a 14 ismert praefectusból 2 jut el az ítélőmesteri rangra, ami magas arányt jelent. Akiknek azonban a többi praefectusok közül ismerjük további pályáját (ill. egyáltalán van ilyen, hisz Szénás feltehetően haláláig viseli tisztét, Udvarhelyi György e tisztében hal el, s Belényessyt, akkor már jó harmincéves hivatali karrier után, betegsége miatt menti fel funkciójából a fejedelem), azok egy része a politikai viharok játékszere lett. Debreczeninek távoznia kellett erdélyi tisztéből — hogy aztán I. Rákóczi Györgytől mint magyarországi nagyúrtól kapjon azzal közel egyenértékű állást; Tisza utolsó tisztsége, a második nagy uralmi válság végén, portai ügyvivőség, a praefectusságnál szerényebb tisztség. Sebessi Miklós emelkedő ívű pályáját 1657 után nem tudjuk nyomon kísérni, halálának időpontja nem ismeretes. Két további praefectust, Udvarhelyi Györgyöt és Vízaknai Nagy Pétert viszont már nem a nagypolitika viharai, hanem belső, kormányzati-rendi torzsalkodások buktatnak meg. A praefectusi tisztség lehet lépcsőfok felfelé is — de hozhat veszedelmet is hordozójára, mint a nagy hivatali karrierek általában a 16— 17. századi Erdélyben. Az elmondottaknak azonban már önmagukban is fel kellene kelteniük érdeklődésünket a praefectus tényleges hatásköre iránt. Főúri kincstartók és kisnemesi-papi-hivatalnok-értelmiségi családokból származó praefectusok: eleve felmerül a kérdés, hogy ki ebben az összetételben inkább a fejedelem embere, s egyben ki az, aki a tényleges munkát végzi — annál is inkább, mert a praefectus a főrangú tizedfőarendator mellett is feltűnt mint vicearendátor. A spekulatív válasz akár már kész is lehetne. Próbáljunk ehelyett a praefectusi hatáskör elemzésével felelni; ez a hatáskör ti., legalábbis bizonyos időszakokra nézve, rekonstruálható. Kezdjük a hatáskör elemzését a kincstári jogokat általában érintő teendőkkel. A praefectusra hárult a fiscalis jószágok állományát sértő sinistra impetratiók felülvizsgálata, 220 magánszemély producáltatása helységre vonatkozó jogairól. 221 Sokszorta bonyolultabbak voltak e főtiszt teendői a kincstári uradalmak igazgatása terén. E vonatkozásban is voltak az előbb említettekkel rokon, bár nem azonos ágendái: foglalkozhatott a birtokok területi állományával (határper, 222 egy helységnek a várhoz foglalása) 223 csakúgy, mint jobbágyerejével, 22 * illetéktelen betelepedők kiutasításával. 225 A birtok állománya kérdésének más, a praefectus látókörébe kerülő aspektusai voltak az építkezések 226 tóásások 221 ügyei. Ismét más típusú teendője volt e főtisztnek készletkimutatások 228 beszerzése az uradalmaktól. • Más természetű, de ugyanúgy a kincstári uradalmak vagy egy-egy uradalom egészét illető teendője volt a praefectusnak az uradalmak általános felülvizsgá• lata 229 Az uradalmi gazdálkodás egyes ágazataira térve, ä földművelés terén a praefectus gondoskodott szükség esetén vetőmag előteremtéséről az egyes uradalmak számára. 230 Aránytalanul többet foglalkozott ennél az egyes mezőgazdasági munkák elrendelésével, sürgetésével. 231
