Trócsányi Zsolt: Erdély központi kormányzata 1540–1690 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 6. Budapest, 1980)

IV. A központi kormányzat egyéb szervei

tisztviselő) nem ellenjegyzi ezeket a rendeleteket. (A kincstartó ellenjegyzését még a kincstárnak azokon a nyugtáin sem találjuk ott, amelyeket ilyen alsóbb kincstári tisztviselők — számvevők, komornik deákok — ellenjegyeznek.) Az a szerény mennyiségű adat, amely a kincstartók tényleges tevékenységéről beszél, elsősorban adóügyi

163 és hadellátási

164 tevékenységüket tükrözi. Szórványos nyomok vannak arra, hogy a kincstartó utalványozott pénzt a fejedelem vásárlásaira

165 udvari emberek fizetésére 166 az aranyváltás ügyeivel foglalkozott,

167 harmincadügyeket intézett,

168 a fejedelmi mézgyűjtésre utalt ki pénzt,

169 elkobzások ügyében járt el,

110 a diplomáciai szolgálat számára utalványozott.

171 Mindaz, amit a kincstartók hatásköréről elmondottunk, tágabb értelmét bizonyos összehasonlításokban nyeri majd el. Most térjünk rá (ezen összehasonlítások elkészítéséül is) a többi országos kincstári igazgatási szervek ismertetésére. 2. A TIZEDFOARENDATOR A kincstartók hatáskörének ismertetésénél (mind az instructiók és más általános rendelkezések vonatkozásában, mind a szükségképpen eléggé szegényes adatanyagon épülő részletes hatásköri elemzésben) feltűnhetett olvasónknak, hogy sehol sem volt szó a kincstartók tizedügyi hatásköréről, pedig a tized a katolikus egyház javainak szekularizációja után (az egyházközségek lelkészeinek hagyott részt kivéve) a fejedelmi jövedelmek közé tartozott. A tizedjövedelmek igazgatását külön országos főtiszt, a tizedfőarendator végezte; neve onnan magyarázandó, hogy a magyar megyék tizedeit a földesurak általában bérbe vették (a Székelyföldön a tized intézménye ismeretlen volt), innen tehát csak a bérösszegnek kellett a kincstárba folyni, s csak a szászságról fizették be természetben a tizednek a fiscusnak járó részét. Az alábbiakban előbb a főarendatorok névsorát adjuk. Mosdóssy Ambrus 1560.

172 Kákoni István 1622.

179 Csanády János? 1570.

173 Debreczeni Tamás 1623—1629.

180 Sombori László 1575—1590.

174 Kapy András 1630—1634.

181 Mindszenti Benedek 1594—1599.

175 Wesselényi Boldizsár 1634—1646.

182 Keserű János 1600.

176 Kemény János 1646—1657.

183 Szilvási Boldizsár 1607—1610, Kassai Ferenc 1661.

184 1613—1616.

177 Ghillányi Gergely 1663—1673.

185 Balassi Ferenc 1617—1620.

178 Teleki Mihály 1674—1690.

186 Névsorunk nem teljes ugyan, de szembetűnően kevesebb benne a hiány, mint a kincstartókéban. Már eleve megkockáztathatjuk az állítást: a főarendator tisztségét valóban folyamatosabban is töltötték be, mint amazt. S kikkel? A listán szereplő 15 személyből 8 tanácsúr (vagy már főarendatori tisztsége elnyerésekor az, vagy időközben kerül a tanácsba), 3 egyéb főrangú