Trócsányi Zsolt: Erdély központi kormányzata 1540–1690 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 6. Budapest, 1980)
IV. A központi kormányzat egyéb szervei
volt, az árut elkobozták, az eladó pedig más ugyanolyat kellett hogy adjon hivatalos áron a vevőnek. Ahol Kamuthy vagy embere nem voltjelen, ott a bírónál kellett megtenni a feljelentést, s ha az nem büntette meg az árdrágító eladót, rajta kellett megvenni a büntetést — ha pedig Kamuthy elengedte neki, akkor magán az inspectoron. Ha a bírák nem fogadnák el a feljelentést, a panaszos két nemest szerezzen tanúul, s így kérjen tőlük igazságot, újabb elutasítás esetén pedig protestáljon, s a protestatorio-relatoriát terjessze Kamuthy Balázs elé, az pedig büntesse az ilyen bírákat. 128 Kamuthy árszabályozási felügyelőségének időtartama éppúgy nem ismeretes pontosan, mint működésének méretei és módja. 1627 októberében azonban az árszabályozás központi felügyeletét már nem ő végzi, hanem a tulajdonképpeni Erdélyben a 3 natio egy-egy biztosa: Kapy András, Balási Ferenc és Dávid deák kőhalmi bíró, a Partiumban pedig az ifjabb Bethlen István (váradi főkapitány) és Kornis Zsigmond. 129 Az ő feladataik még annyira sem kerülnek meghatározásra, mint Kamuthyéi; működésük időtartama sem ismeretes, de semmiképpen sem nyúlhatott Bethlen Gábor halálán túlra. Az árszabályozási felügyelőség tipikusan ad hoc szerv volt, az 1620-as évek pénzügyi nehézségeinek terméke. Első vezetője Bethlen kormányzatának egyik kulcsembere. Az 1627-i inspectorok közül Kapy tanácsúr, Kornis rövidesen az lesz, az ifjabb Bethlen István pedig váradi főkapitány és a fejedelmi trón várományosa. Fejedelmi szerv a felügyelőség, nem rendi; vezetői pedig jórészt a fejedelmi kormányzati apparátus csúcsán lévő személyek. B) KINCSTÁRI IGAZGATÁS 1. KINCSTARTÓSÁG A kincstári igazgatás egyéb országos szerveinek ismertetését a kincstartóság intézményével kell kezdenünk. Az intézményt a Mohács előtti Magyarországtól örökli Erdély. Az alábbiakban látni fogjuk: mennyire él vele. Mikor töltik be a tisztséget s mikor nem; ha be van töltve, mi tudható meg hatásköréről? Ezekre a kérdésekre keresünk feleletet. Kezdjük a dolgot a kincstartók névsorával. Jegyezzük meg: a fejedelmi kor erdélyi terminológiája többféleképpen nevezi e tisztség viselőjét: thesaurariusnak vagy supremus thesaurariusnak, supremus cubiculariusnak vagy ennek magyarításaképpen főkomorniknak. Az is megtörténik, hogy egy személy egyszerre viseli a thesaurarius és supremus cubicularius címeket — s még az is, hogy egy adott időpontban egyszerre viseli őket, fél évvel később pedig a kettő közül csak az egyiket, majd ismét mindkettőt. A két elnevezés nem jelent két külön funkciót. Előfordulnak azonban egyéb elnevezések is.
