Trócsányi Zsolt: Erdély központi kormányzata 1540–1690 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 6. Budapest, 1980)
III. A fejedelmi kancellária
860 A bethleni (Fogarasvidék) szászok Báthori Boldizsár Fogarasba szállta előtt a szász káptalantól függtek, onnan kértek prédikátort. Ez a szokás az első nagy uralmi válság idején megromlott, a bethleniek azonban csak 1612-ben kérték felújítását Báthoriaktól. Az rendelkezett is a fogarasi tiszteknek: engedjenek a panaszosoknak hitükön és nyelvükön való papot tartani (BU 388). 1633-ban az udvarhelyi templom ügyében kerül sor kancelláriai intézkedésre. A templom vitás a katolikusok és reformátusok közt. Az országgyűlés biztosokat küld ki a rendezésre; azok határozatot hoznak arra, hogy közköltségen új templomot kell épiteni a reformátusoknak, s közben le kell pecsételni a régit. 1633 júniusára a templom elkészül, a fejedelem biztosokat küld ki az új templomnak a reformátusok, a réginek a katolikusok kezéhez adására, s értesíti erről a várost (SzO VI. 126—7). 1634-ben Bazéd és Nyomát felekezeti „scissio"-jának rendezésére küld ki biztosokat a fejedelem (SzO VI. 127—8). 1659 júliusának elején azon robban ki viszály Kolozsvárott katolikusok és protestánsok közt, hogy a katolikusok egyik papja körmenetet akar járatni. A protestáns többségű város úgy felindul ezen, hogy eltiltja a papot funkciói gyakorlásától, s a város 15 napon belüli elhagyására kötelezi. Paptársa sietve tesz panaszt Barcsainak, s az két rendeletben is türelemre inti a kolozsváriakat (Kv. III. 450—1). 1662ben a fogarasi reformátusok és göröghitűek közt kél viszály. Korábban a románoknak nincs ott temploma, nem sokkal 1662 előtt azonban pénzért megengedik nekik a templom építését. A fogarasi románok saját papjaiknak kívánnak egyházi adót fizetni ottani vásárolt telkeik, házaik után. A román püspök egyházkormányzati teendőket végez Fogarasban. A fejedelmi tisztek pedig meg akarják változtatni a magyar tanítók szolgálatát és fizetését, de a román mesterét is. A fogarasi református pap erre Apafihoz fordul panasszal, s az 1662 júniusában a régi szokás megtartására utasítja Fogarasfölde tisztjeit (MPE VIII. 119). Jóval korábbra nyúlnak vissza a gyökerei annak az ügynek, amely 1664-ben kerül a kancelláriára. II. Rákóczi György 1654-ben Kolozsmonostoron egy udvarházat juttat istentiszteletre a reformátusoknak. Lelkészük 1655 elejétől közel négy évig fungál ott, míg az első török—tatár betöréskor a házat felégetik, a harangot elviszik — 1661-ben pedig Kemény János a katolikusoknak adja. A református lelkész csak 1664 márciusában, Kolozsvár visszaszerzése után s a város jogállásáról folyó tárgyalások közepette gondolhat arra, hogy az udvarházat visszakérje. Apafi az év március 22-i első resolutiójában a törvény útjára igazítja a papot. Az replikázik: illetményét is kéri. Megadja, csak az tudja honnan venni — sóhajt fel fanyarul 1664. április 5-i resolutiójában a fejedelem (Sz 1908: 315—6); Erdély akkori pénzügyi helyzetére akkor valóban az a jellemző: adni még lehet, ténylegesen felvenni kevésbé. 1666-ban a háromszéki Káinokra küld biztosokat Apafi, a templomot a reformátusoknak vagy az unitáriusoknak ítélni. (SzO VI. 309.) 1680-ban a brassai református templom helyének kijelölése ad alkalmat tevékenységre a kancelláriáinak. (BrÁL— Fr. II. 241; A-gy. 1680.: Nemes János—Apafi, 1680. szeptember 2.) 861 Izabella királyné két ízben is kénytelen leinteni szász székeket (1557-ben Nagysinkszéket, 1558ban Segesvárt): ne avatkozzanak a szentszéket illető ügyekbe (BU 160, 162). 862 Bethlen István 1620 októberében Te Deum-ok, könyörgések tartását rendeli el a szász püspöknek a keresztyénség uniójának helyreállításáért s magáért Bethlen Gáborért (BU 432). 1642 januárjában ugyanő rendelkezik a szász püspöknek: minthogy a béketárgyalások megindultak, papjaival napjában imádkoztasson a békéért (BU 442). Barcsai viszont mint helytartó 1657-ben, Erdély helyzete válságosra fordulásakor, a zene, tánc eltiltására, penitencia tartására utasítja a törvényhatóságokat (TT 1889: 131—2). Apafi 1672 júliusában látja jónak országos böjtöt elrendelni (EOE XV. 278—9). 863 1606: TT 1882: 227—8. 864 1 635-ben 2 moldvai kolduló szerzetes jár Erdélyben; koldulással s készpénzen 17 marhát szereznek,de a beszterceiek nem engedik kihajtani az állatokat. A két szerzetes Rákóczihoz fordul, s az engedélyezi az állatok kivitelét, ha azok nem esnek az általános kiviteli tilalom alá (ökröket is 10-ig). (Hurm. XV/2: 1009—11.) 865 Báthori István 1575 februárjában a szász papsághoz küldött rendeletében szigorúan eltiltja a tiltott rokonsági fokú személyek közti házasság megkötését (V: BI1 I. 310—1); erre az év decemberében a besztercei evangélikus papok arról panaszkodnak neki, hogy az unitárius papok megesketik az ilyeneket (V: BI11. 371). Olyan egyedi ügyei is voltak azonban ennek az ügykörnek, mint gyermeknek anyjának való visszaadatása. (A-gy. 1662.: Apafi—Torda megye, 1662. október 5.) 866 Gyfv: Ly 11 : Apafi Mihály közigazgatási rendeletei. (Apafi M. — Fehér megye, 1682. december 7.)
